A Győri Püspökség Körlevelei, 1906
Tartalomjegyzék
48 Nr. 1643. A parochiális köteléken kívül állók párbérköte- lezettsége. Ad III. Provisum in praecedenti. Ad IV. Affirmative quoad primam partem; negative quoad secundam. Ad V. Negative quoad primam partem ; affirmative quoad secundam et tertiam. De quibus facta relatione SSmo. Dno. Nostro Pio PP. X. in Audientia habita die 13. Septembris 1905. ab infrascripto Cardinali Praefecto S. Congtnis. Indulgentiis Sacrisque Reliquiis praepositae, SSmus. Emorum. Patrum resolutiones ratas habuit et confirmavit. — Datum Romae ex Secretaria eiusdem S. Congregationis die 13. Septembris 1905. — A. Card. Tripepi. Praefectus. L. S. -f D. Panici, Archiep. Laodicen., Secretarius. Jaurini, die 10-a Aprilis 1906. A közigazgatási bíróság'a párbér-kötelezettség dolgában figyelemreméltó döntvényt állapított meg, ugyanis teljes ülésében a következőket mondotta ki : P. It. G. 93—1905. A királyi Kúria 31. számú döntvénye nem zárja ki, hogy az átvállalás és községi avertálás mint külön jogczimnél fogva a parochiális köteléken kívül állóknak párbérteljesítési kötelezettsége megállapíttassék, mert a község mint erkölcsi testület terheiben a község minden birtokosa résztvenni köteles. Indokok: A hiteleles másolatban csatolt 1788. évi Canonica visitatio szerint az unini Communitas vállalta a hatvan mérő búzának kiszolgáltatási kötelezettségét a következő kijelentéssel: »Cribrati puri tritici a Communitate percipit fixe m. Pos. 60,« következőleg, miután »Communitas« alatt úgy akkor, mint jelenleg is a község mint erkölcsi testület értetett és értetik, ez esetben községileg átvállalt és avertált párbérről van szó, amint ezt a közigazgatási hatóságok is a csatolt vonatkozó iratok szerint megállapították, minélfogva éppen az idézett döntvény indokolása szerint, abban kifejezést nyert az az általános elv, hogy a parochiális kötelékhez nem tartozók rendszerint a párbér teljesítésére nem szoríthatók, nem áll útjában annak, hogy az átvállalás és községi avertálás mint külön jogcímnél fogva a parochiális köteléken kivül állóknak párbérteljesítési kötelezettsége megállapíttassék, a minek jogi alapja az, hogy a község mint erkölcsi testület terheiben a község minden birtokos lakosa részt venni köteles. A kifejtetteknél fogva nem lévén megállható alapja alperes amaz érvelésének s arra fektetett panaszának, hogy a »Communitas« kifejezés alatt az akkori viszonyokra való tekintettel a római katho- likus egyházközség értendő s hogy ebből folyólag, valamint a m. kir. Kúria 31. sz. döntvényére figyelemmel, alperes mint izraelita vallású unini lakos a párbér teljesítésére sem közvetlenül, sem közvetve nem kötelezhető ; az elsőbiróság nem sérthetett és nem is sértett anyagi jogszabályt, midőn alperesnek kötelezettségét megállapította. S minthogy a felebbezési bíróság ítéletében kötelező jogszabály megsértése nélkül megállapított s ekként a S. E. 197. §-a értelmében ehelyütt is irányadónak tekintendő tényállás szerint Unin politikai község az általa átvállalt és avertált párbért emberemlékezet óta természetben vetette ki és hajtotta be, még pedig akként, hogy minden »Okruch« (negyed urb. telek) után egy vagy fél mérő búza és egy
