A Győri Püspökség Körlevelei, 1906
Tartalomjegyzék
Mult év december hó 20-án S. Congregatio Concilii nagyjelentőségű határozatot bocsátott ki azon előkészületre, lelkiállapotra vonatkozólag, mely az olyan buzgó hívőknél, kik gyakrabban, illetőleg mindennap óhajtanak az Oltáriszentséghez járulni, megkivántatik ; és ezen felül üdvös rendeleteket, intelmeket tesz közzé a gyakori, illetőleg mindennapi szentáldozás előmozdítását célzó eljárás foganatosítására nézve. A határozat bevezető részében a Congregatio szól az egyháznak a gyakori szentáldozással szemben a századok folyamán tanúsított magatartásáról; azután előadja röviden, hogy a gyakori szentáldozásra vonatkozólag a legújabb időben, különösen Franciaországban heves vita támadt, aminek következménye az volt, hogy a gyóntatok is, a hívek is zavarba jöttek a gyakori szentáldozásra nézve, ami a keresztény jámborságnak és buzgóságnak nem csekély mértékben vált hátrányára. Azért több püspök és lelkipásztor azon kérelemmel járult X. Pius pápa Őszentsé- géhez, hogy a naponkint szentáldozáshoz szükséges lelkiállapotra vonatkozó kérdést legfőbb tekintélyével intézze el. Őszentsége, kinek nagyon szivén fekszik, hogy a hivő nép lehetőleg gyakran, sőt naponkint is édesgettessék a szentáldozáshoz és annak mennyei gyümölcseiben részesüljön, a kérdés elintézését a Congregatiora bízta. A Congregatio 1905. december hó 16-án tartott ülésében a következő határozatot hozta : A viris praeclarissimis ac animarum Pastoribus SSmo Dno Nostro Pio PP. X. enixe preces porrectae sunt, ut suprema Sua auctoritate quaestionem de dispositionibus ad Eucharistiam quotidie sumendam dirimere dignaretur: ita ut haec saluberrima ac Deo acceptissima consuetudo non modo non minuatur inter fideles, sed potius augeatur et ubique propagetur, hisce diebus potissimum, quibus Religio ac fides catholica undequaque impetitur, ac vera Dei caritas et pietas haud parum desideratur. Sanctitas vero sua, cum Ipsi maxime cordi sit, ea qua pollet sollicitudine ac studio, ut christianus populus ad Sacrum convivium perquam frequenter et etiam quotidie advocetur eiusque fructibus amplissimis potiatur, quaestionem praedictam huic Sacro Ordini examinandam ac definiendam commisit. Sacra igitur Concilii Congregatio in plenariis Comitiis die 16 mensis Dec. 1905. hanc rem ad examen accuratissimum revocavit, et rationibus hinc inde adductis sedula maturitate perpensis, ea quae sequuntur, statuit ac declaravit: 1. Communio frequens et quotidiana, utpote a Christo Domino et a Catholica Ecclesia optatissima, omnibus Christifidelibus cuiusvis ordinis aut conditionis pateat: ita ut nemo, qui in statu gratiae et cum recta piaque mente ad s. mensam accedat, prohiberi ab ea possit. 2. liecta autem mens in eo est, ut qui ad sacram mensam accedit non usui, aut vanitati, aut humanis rationibus indulgeat, sed Dei placito satisfacere velit, ei arctius caritate coniungi, ac divino illo pharmaco suis infirmitatibus ac defectibus occurrere. 3. Etsi quam maxime expediat, ut frequenti et quotidiana Communione utentes, venialibus peccatis, saltem plene deliberatis, eorumque affectu sint expertes, sufficit nihilominus ut culpis mortalibus vacent, cum proposito se nunquam in posteNr. 1637. Gyakori és mindennapi szentáldozásra vonatkozólag a Congregatio Concilii határozata közöltetik.
