A Győri Püspökség Körlevelei, 1906
Tartalomjegyzék
20 N.-i takarékpénztárban . . . . sz. könyvön 300 kor. Ugyanazon könyvre 1905. dec. 31-ig °/0 12 » A 12 korona után a kamatokat mutató rovatok üresen maradnak, mert ezen összeg 1905-ben még nem kamatozott. 1906-ban azonban már az előbbi betéttel együtt kamatozik, azért a következő számadásban ahhoz hozzá is adatik s helyét az 1906-ra szóló kamatok foglalják el, ha azok ismét a takarékpénztárba hagyattak. 4. A Szabályzat 75. és 83. §§-nak rendelkezéséhez képest az értékpapírok névértékűk, nem pedig forgalmi értékük szerint veendők fel a tőkék közé s meg kell jelölni azok nemét és számát is. így pl. 1 darab 200 korona magyar koronajáradék . . . . sz. 5. A kamatok elszámolása január i-től december 31-ig történjék, kivéve az első és utolsó évet, ha az elhelyezés illetve visszafizetés évközben történt. Ehhez képest, ha pl. valamely tőke szeptember i-én helyeztetett el, a kamatok az elhelyezése évéről szóló számadásban szeptember i-től december 31-ig vagyis 4 hónapra számítandók, akár a készpénzbevételek között, akár a hátralék rovatban, ha t. i. azok uj évig be nem fizettettek. Az értékpapírok kamatja soha sem számíttatik napokra, hanem mindig legalább félévre, mert az értékpapírok szelvényei félévenkint esedékesek. Azért pl. ha valaki november 15-én vesz koronajáradékpapirt, melynek szelvénye december i-én esedékes, a kamatot nem november 15-től december 31-ig számolja el, hanem egész félévre junius i-től december i-ig, mert december i-én a szelvényért félévi kamatot kap, bár az értékpapír még csak 15 napig kamatozott az ő birtokában. Ezzel azonban az értékpapír birtokosa nem nyer kamatban, mert az eladó bank az értékpapír árához hozzászámítja a junius i-től november 15-ig lejárt kamatokat és a napi árfolyamnál ennyivel drágábban adja az értékpapírt. Ez az ártöbblet december i-én a vevőnek megtérül azzal, hogy 15 napi kamat helyett félévi kamatot kap. Ha a vétel decemberben történik, akkor a koronajáradék után azon évben kamat már nem válik esedékessé s igy a kamat elszámolását feltüntető rovatok üresen maradnak, 6. Ha értékpapír adatik el, akkor a naplózásnál és az elszámolásnál figyelni kell a Szabályzat 75. §-nak 2. pontjában foglalt rendelkezésre, mely szerint »ha a bevétel értékpapír eladásából származik, akkor a bevételi rovatba az eladásból tényleg befolyt készpénz, a törlesztési rovatba pedig az eladott értékpapírok névértéke jegyzendő.« 7. A számadás kiadási részének szerkesztésénél különösen vigyázni kell, hogy abból a számadási év folyamán tőkésítésre kiadott összegek ki ne maradjanak, mert különben a számadó önmagát károsíthatja meg. A tőkésítésre kiadott összegek mindig tényleges nagyságában veendők fel a kiadásba. Tehát értékpapír vételénél nem a névérték teendő kiadásba, hanem az az összeg, melyet a vételnél készpénzben le kellett fizetni. Ezen összegben benne foglaltatik az értékpapírnak forgalmi értéke, lejárt kamatja és tőzsdeadó. Ezen összeg igazolására szolgál a banktól kiállított jegyzék, melyet a számadáshoz mindig mellékelni kell. Magától érte
