A Győri Püspökség Körlevelei, 1904
Tartalomjegyzék
183 Olyan egyháziak hagyatéka, kik sem plebánosi, sem egyházi javadalmat nem élveztek, hanem mindig vagy saját vagyonukból éltek, vagy magánosoknál mint tanítók vagy nevelők működtek, az 1812. évi október 6-án 4030/24169. szám alatt kelt helytartótanácsi rendelet értelmében érvényes végrendelet hiányában egészen a rokonokra s ha ilyenek nem maradtak, egészen az államkincstárra száll. 5. Az egyházat illető harmadrész hovafordítása az erre vonatkozó szabályok szerint történik. Az 1822. évi április 16-án 9044. szám alatt kelt helytartótanácsi rendelet értelmében az egyházat illető harmadrész három egyenlő részre osztandó, melyekből egy rész azé az egyházé, melynél az elhalt legutóbb működött, két rész pedig az egyházmegyei pénztáré. 6. A rokonok harmada, ha nincsenek rokonok, vagy ha a rokonok az örökhagyótól a tizedik íznél távolabb állanak, az államkincstárt illeti (1776. évi március 18-án 1240. sz. alatt kelt helytartótanácsi rendelet). 7. A szegények harmada, ha ezer koronát nem halad meg, az 1819. évi julius 23-án 8372. sz. alatt kelt legfelső királyi rendelet értelmében azon egyház szegényeit illeti, ahol az örökhagyó legutóbb működött. E szabály alól ki van véve a kanonokok után maradt hagyatéknak a szegényekre eső harmada, mely, ha ezer koronát nem halad meg, az 1807. évi julius 21-én 14670. sz. alatt kelt helytartó- tanácsi rendelethez képest a káptalani birtokok szegényeit illeti. Ha a rokonok szegények, a kanonokok és egyéb alsó rendű papok hagyatékának a szegényekre eső és ezer koronát felül nem haladó harmadát az 1774. évi augusztus 8-án 3542. helytartósági sz. alatt kibocsátott rendelet alapján a rokonoknak kell — amennyiben kérik — kiadni. Ha a szegényekre eső egyharmad meghaladja az ezer koronát: az 1807. évi julius 21-én 14670. szám alatt kelt helytartótanácsi rendelet értelmében az illetékes egyházmegyei hatóság által készített és kormányhatósági megerősítést nyert felosztási tervezet állapítja meg, hogy a szegények harmadából milyen jótékony alapok és milyen arányban részesüljenek. A felosztási tervezet megalkotásánál az örökhagyó szegény rokonai, ha kérik, tekintetbe veendők. 8. Az 1812. évi októbor 6-án 4030/24269. szám alatt kelt helytartótanácsi rendelet értelmében a javadalmukat királyi adományozásból biró azon apátok vagy prépostok hagyatéka, kik egyszersmind kanonokok vagy plébánosok voltak, ameny- nyiben apáti vagy préposti javadalmuk birtoklásának első évében érvényes végrendelet hátrahagyása nélkül halnának el, azon szabályok szerint osztandó fel, melyek a kanonokok és plébánosok hagyatékára nézve az előző pontok szerint meg vannak állapítva. Kivételt képez a hagyaték azon része, mely az apátság vagy prépostság javaiban a fundus instructuson felül — beszámítva a függő termést is — találtatott, mert ezen rész, valamint az első birtoklási év elmúltával az egész hagyaték a Kollonich-féle egyezmény szerint birálandó el. 9. A fentebbi szabályokat kell megfelelően alkalmazni a leszármazók és özvegy hátrahagyása nélkül elhalt görög-katholikus papok hagyatékára is, azzal az eltéréssel, hogy az 1808. évi december 20-án 26838. sz. a. kelt helytartótanácsi
