A Győri Püspökség Körlevelei, 1904
Tartalomjegyzék
nélkül arra, hogy egyszerű, vagy továbbítandó megkeresésről van-e szó, a megújítás alkalmával is 1 korona. 26. §. Igazolt szegénység esetén a családi értesítő kiállításáért vagy megújításáért, valamint más anyakönyvvezetők megkereséséért, vagy a 17. §-ban körülirt megkeresésért s az adott értesítésekért s bevezetett adatokért díj nem számítható. 27. §. A családi értesítő előre kiszámítható kiállítási (megújítási) és bélyegköltségeit az érdekelt fél az igazolt szegénység esetét kivéve, annál az anyakönyvvezetőnél, kinél a családi értesítő kiállítását (megújítását) kéri, előlegezni tartozik. Az illetékes anyakönyvvezető a megkeresett anyakönyvvezetőket illető díjakat azok részére a családi értesítő visszaérkezte után díjmentesen haladéktalanul megküldeni tartozik. A 24. §. esetén a fél kérelmét közvetítő anyakönyvvezető a saját díját az előlegezett összegből levonja s ezt a körülményt az általa felvett jegyzőkönyvre az összeg kitételével reájegyzi. A kiállítási (megújítási) díj és az esetleg felmerült többi összes díjak a családi értesítőre rájegyzendők. 28. §. Az anyakönyvi hivatalban kifüggesztett díjjegyzék a családi értesítők kiállításáért (megújításáért) és adatok beszerzéséért járó díjtételekkel kiegészítendő. 29. §. A családi értesítőnek, s úgy az állami mint a felekezeti anyakönyvvezetők által kiállított családi értesítőkre az állami anyakönyvvezetők által vezetett záradékoknak bélyegkötelezettsége és a bélyegzési szabályok tekintetében az 1895. évi 60.000 számú belügyminiszteri utasítás1 45. §-ában s az ezt kiegészítő 1898. évi 79.361. számú belügyminiszteri körrendeletben* foglaltak irányadók. A 16. és 21. §-ok értelmében felveendő jegyzőkönyv, az igazolt szegénység esetét kivéve, ivenkint 1 korona bélyegilleték alá esik. 169 Átmeneti intézkedések. 30. §. A véderőről szóló 1889: VI. t.-cikk végrehajtása tárgyában kiadott utasítás első részében meghatározott célokra, valamint az 1890. évi 32.500. számú honvédelmi miniszteri rendelet3 értelmében a kivételes nősülési engedély iránti kérvények céljaira a családi értesítők további rendelkezésig az előbb idézett utasításban megállapított minta és szabályok szerint állítandók ki. Azon kivételes esetekben tehát, a melyekben a jelen szakaszban tárgyalt célokra az állami anyakönyvvezető lesz hivatva már ez időszerint is a családi értesítőt kiállítani (1895. évi október hó i-je után kötött utóházasság által törvényesített védköteles részére családi tekintetből kért kedvezmény és kivételes nősülési engedély céljaira), a családi értesítő szintén a védtörvényi utasításban megállapított minta és szabályok szerint állttandó ki s a jelen utasításban megállapított szabályok csak annyiban lesznek alkalmazandók, a mennyiben azok a védtörvényi utasításban meghatározott szabályokkal nem ellenkeznek. 1 R. T. 1895. évf. I. köt. 452. lapon. — s B. K. 1898. évf. 422. lapon. — 8 R. T. 1890. évf. 1814. lapon.