A Győri Püspökség Körlevelei, 1904
Tartalomjegyzék
Nr. 2795. Decisio Ministerialis in causa Patronatus LL. R. R. Civitatum. 30 év után a tőváros rendelkezésére szállanak vissza, a sírhelyek használati joga tehát csak 30 évre terjed. Az 1867. évi XIV. t.-c. 119. §-a értelmében hatósági engedély mellett felállítható családi sírboltok a köztemető végleges beszüntetéséig tartatnak fenn, a használati jog tehát szintén ideiglenes s az ideig terjed, mig a területeknek forgalmi képessége különös rendeltetéséhez képest szünetel. Még ezen használati jogot is megköti és a családra korlátozza a szabályrendelet 4. §-a azzal, hogy a családi sirboltnak jogügylet tárgyává való tételét is kizárja. Két család közös sírboltja a családokban beállott halálesetektől s igy előre meg nem határozható körülményektől függ. A közös családi sírbolt az elhalt családtagok tetemeinek elhelyezésére szolgálván, a sirbolt igénybevételének csak a befogadási képesség szab korlátot, s a sirboltot a családok a beállott halálozások esetén arra való tekintet nélkül vehetik igénybe, hogy mennyi az egyik, vagy a másik családban a halálesetek száma. Az ellenkező felfogás eltérne a sirboltok rendeltetésétől és céljától. Ez okból a használati jogosultságot a családok közt bizonyos arányban meghatározni nem lehet. Győr, 1904. május I. A nmltsgú Vallás és Közokt. m. kir. Miniszter úrnak 1904. évi február hó 27-én 13,109. sz. a. kelt s Bars vármegye közig, bizottságához intézett rendelete: A jánosréti r. k. lelkészválasztás tárgyában 1902. évi december hó 9-én 1935. sz. a. hozott határozatát, Vizy Ferenc körmöcbányai városi képviselő közbevetett íelebbezésének elutasítása, s az összes közlemények visszacsatolása mellett, hivatkozással múlt évi január hó 31-én 349. sz. a. kelt felterjesztésére, jóváhagyom, a következő indokokból: Felebbezőnek a választás módja ellen emelt kifogásai nem fogadhatók el, mivel az 1886. XXII. t.-c.-nek a szavazás mikénti megejtésére vonatkozó rendelkezései csakis az ezen törvényben elősorolt ügyekre nyerhetnek alkalmazást, amelyek sorában a lelkészválasztás nem foglaltatik; ez okból a város képviselőtestülete nem járt el szabályellenesen, midőn az első, eredménytelen szavazás után, másodszori, uj szavazás megejtését határozta el, s azt nyomban, eredményesen meg is ejtette. Felebbező azon második kifogását illetőleg, mely szerint a választás nem a képviselőtestület összesége, hanem csak is a róm. kath. vallásuak által lett volna megejtendő, megjegyzem, hogy a tárgyalás során nem nyert igazolást azon állítás, mely szerint Körmöcbánya városa akár a jánosréti, akár egyéb, kegyúri joggal ellátott községi birtokok megszerzése alkalmával az összes érdekelt tényezőkkel egyetértőén oly megállapodásokat létesített volna, amelyek a lelkészválasztás kérdésében magán jogi elvek érvényesítésének helyt engedtek volna, ennélfogva indokolt, hogy Körmöcbánya városa képviselőtestülete ugyanazon eljárást kövesse a községekbeli lelkészek választásánál is, amelyet saját, városi plébániájának betöltésénél követ. Minthogy azonban a vitás kérdés a választás megejtése után terjesztetett elém, a választás módjának most jelzett szabályozása is csak a jövőben felmerülő választások eseteire terjed ki, ellenben a felebbezés alatt álló jánosréti lelkészválasztás jóváhagyandó volt. Győr, 1904. május 1. 118
