A Győri Püspökség Körlevelei, 1904
Tartalomjegyzék
7147/1902- P- sz- Ö Felsége a király nevében. A magyar királyi közigazgatási bíróság P. R. plébános, mint a pereszlényi róm. kath. templom képviselője, pereszlényi lakosnak jogilleték ügyét, melyben a nagytapolcsányi magyar királyi adóhivatal az 1901. évi ask. 8. tételszám alatt 20 korona jogilletéket szabott ki, s ezt a nyitrai magyar királyi pénzügyigazgatóság 1901. évi julius hóban 38668/1901. szám alatt kelt végzésével helybenhagyta, a nevezett fél által beadott panasz folytán 1902. évi május hó 23. napján tartott nyilvános ülésben tárgyalás alá vevén, következőleg ítélt: A magyar királyi közigazgatási biróság a panasznak helyt adván, s a panaszolt 20 koronányi illeték törlésének elrendelésével kimondja, hogy a kérdéses alapítvány után illeték egyenérték nem fizetendő. — Mert: Az illetéki szabályok i. §-ának t. 2. pontja szerint ingóságoknak élők között történő ajándékozása csak akkor esik illeték alá, ha a jogügyletről okirat állíttatott ki. Jelen esetben állíttatott ugyan ki okirat a szóban forgó alapítványról, — de ezt csupán a megajándékozott egyház képviselői írták alá. Minthogy pedig az illetéki díjjegyzék 43. tétel 4-ik bekezdésében foglalt elvi rendelkezés nem hagy fönn kétséget arra nézve, hogy az ily ajándékozásról szóló okirat illetékkiszabás szempontjából csak akkor jöhet figyelembe, ha azt az ajándékozó fél is aláirta, mi jelen esetben meg nem történt, ennélfogva a jogügylet, az illetéki szabályok elül hivatkozott §-a értelmében, ily körülmények között ajándékozási illeték tárgya nem lehet. Az illeték egyenérték kötelezettségnek megállapítása az 1887. évi XIV. t.-c. 6. §-a utolsó bekezdésén alapszik. A biróság e határozat két példányát a nyitrai magyar királyi pénzügyigazgatóságnak 1902. évi április 29. napján 11413/902. szám alatt kelt jelentése mellékleteivel együtt, foganatosítás végett, azzal a meghagyással adja ki, hogy az egyik példányt panaszlónak az 1896. XXVI. t.-c. 138. §-a és a 21974/M. 4. 1896. sz. végrehajtási rendelet 24. pontja értelmében kézbesíttesse. Kelt Budapesten, a m. kir. közigazgatási bíróságnak 1902. évi május hó 23. napján tartott üléséből. Wekerle s. k. elnök. (P. H.) Makay Dezső s. k. előadó. Győr, 1904. május 1. Nr. 2796. Szóbeli alapítvány után vagyonátruházási illeték nem fizetendő. Azon bizottságba, mely az egyházmegyei tanítói nyugdij- és segély-intézet alapszabályainak 28. §-a értelmében f. évi julius 5-én délelőtt % 10 órakor a győri nagyobb papnevelő-intézetben fog ülésezni, a következő t. c. urak hivatalosak: 1. A mosonyi és tatai kerületek esperesei. 2. A peéri és magyaróvári kerületekből egy-egy plébános. 3. A székesegyházi, téthi, nezsideri, németkereszturi, csepregi, kisbéri kerületekből egy-egy tanító. Az illető alesperes urakat felkérem, hogy a meghívott plébánosok kijelölését, s a küldendő tanítók megválasztását mielőbb eszközöljék. A kijelöltek, illetőleg választottak kellő időben értesítsenek engemet azon esetre, ha eljövetelök elé utóbb akadály gördülne, hogy helyettesítésökről gondoskodhassam. — Győr, 1904. április 7-én. Balics Lajos dr. székesegyházi kanonok, alapkezelő. Győr, 1904. május 1. Nr. 2797. A tanítói nyugdíj- és segélypénzek kiutalása ügyében.
