A Győri Püspökség Körlevelei, 1904
Tartalomjegyzék
annál kevésbbé kérte megtérítését és e mellett a perköltség befizetésében elsőbiró- ságilag lett elmarasztalása miatt felebbežéssel nem élt; a pervesztes felperesre nézve pedig a perköltségnek kölcsönösen lett megszüntetése sérelmes nem lehet. (1902- nov. 5-én 4640. sz.) Győr, 1904. május 1. 117 A m. kir. Curia polgári osztályának 1903. évi 7203. számú határozata. A temetők területére ezek rendeltetésének megszűntéig szerezhető jogok csak ideiglenesek és bizonyos időhöz kötöttek lehetnek. Tulajdonjogot temetőhelyre tehát sírboltra is, szerezni nem lehet, hanem csakis használati jogot, és pedig azon időtartamra, mig a temető a hatóság intézkedése által mint olyan megszüntettetik. Két család közös sírboltjának mindegyik család részéről, mely terjedelemben leendő használatát csak a sirbolt befogadási képessége korlátozza. Ügyállás. F. János felperes, özvegy F. Lipótné és társai alperesek ellen a budapesti kir. törvényszék előtt pert indított a családi sirbolt tulajdonjogának elismerése iránt. A tényállás szerint a budapesti kerepesi temetőben a köztemetői igazgatóság által vezetett sirbolt-könyvben a »F. Lipót család« nevére bevezetett nagy sirbolt F. János felperesnek és néhai F. Lipót családjának közös sírboltja; azonban F. Lipót családja azt kizárólag tulajdonának tartja. Az első bíróság felperest keresetével elutasította. A budapesti kir. ítélőtábla az elsőbiróság ítéletét megváltoztatta s további felebbezés folytán a kir. Curia is fenti számú ítéletével a kir. tábla Ítéletét alábbi indokból helybenhagyja. A temetők, mint közhasználatra szánt területek, a mindenkit megillető használat tartalma alatt a forgalmon kívül álló dolgok jogi természetével bírnak, s csak különös rendeltetésük megszűntével nyerik vissza forgalmi képességüket. Ebből folyólag a temetők területére, ezek rendeltetésének megszűntéig szerezhető jogok csak ideiglenesek s bizonyos időhöz kötöttek lehetnek. Erre utal magának a közhasználatnak korlátolt volta is, mert a temetőhelyek ily minősége az utolsó temetkezésig terjed, s ettől számított 30 év után a temetőhelyek a korlátlan magánvagyon szempontja alá esnek. A temetőhelyek ezen különös rendeltetése, úgy az állami igazgatás körébe tartozó közegészségügyi, illetve a hivatkozott t.-c. 122. §-a szerint községi, illetve törvényhozási statutarius jogtárgyuvá tett egészségrendőri szempontok irányítják a temetőhelyekre vonatkozólag szerezhető jogok természetét s azoknak terjedelmét, s e részben a jelen per eldöntésének, a most kiemelt szempontokra való tekintettel a belügyminisztérium által megerősített fővárosi köztemetői szabályzatot kell irányadóul elfogadni. Ily értelemben kerül tehát eldöntés alá felperesnek tulajdonjog elismerés cimén indított keresete, amily értelemben az említett szabályzattal összhangba hozható, s e részben az, hogy ezen irányadó szabályzat az igényelt tulajdonjogot nem fedezi, azért nem lehet ok a kereset elutasítására, mert a tulajdonjog a használatra való jogot is magában foglalja. Budapest székesfőváros 448. sz., a belügym. által 47339/82. sz. a. megerősített szabályrendeletéből kitünőleg, a köztemető egyes területére csak használati jog szerezhető. A szabályrendelet 2. §-a szerint a sírhelyek Nr. 2794. Temetői jogok.
