A Győri Püspökség Körlevelei, 1904
Tartalomjegyzék
IIS felperesnek az a kereseti állítása, miszerint felperes I. nevű gyermekének születését megelőzőleg egy idegen férfiúval állandó nemi viszonyt folytatott és Hogy a tör. vényes férjétől való különélés tartalma alatt férjével nem érintkezett, még valószínűsítést sem nvert. J És végül megállapítja a kir. törvényszék, hogy a házasfelek különélése alatt a felperes Drávatamásiban, tehát Somogymegyében, II. rendű alperes pedig a szomszédos Baranyamegyében fekvő Mohácson laktak, mely helyeknek egymástól való távolsága sem zárja ki a házastársaknak egymással való érintkezésének lehetőségét. Törvény szerint a házasság tartama alatt született gyermek a törvényes férjtől származónak vélelmeztetik és aki ennek a vélelemnek az ellenkezőjét állítja, az bizonyítani tartozik, hogy a gyermek anyja a férjétől való különélés tartama alatt férjével nem érintkezett és nem érintkezhetett. Minthogy a felperes által hivatkozott tanuk erre nézve bizonyítékot nem szolgáltattak, ennek hiányában pedig a pergondnoknak a törvénytelenítésbe való beleegyezése bírói figyelembe még abban az esetben sem jöhetne, ha a felperes által állított az a körülmény, hogy a törvénytelení- tendő gyermek születését megelőzőleg egy éven át egy idegen férfiúval a felperes állandóan nemi viszonyt folytatott, bizonyítást nyert volna : mindezeknél fogva a kir. törvényszék a felperest keresetével elutasította és őt a kérelmére kirendelt pergondnoknak járó dijnak megfizetésére kötelezte. A pécsi kir. Ítélőtábla: A kir. Ítélőtábla az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok : Tekintve, hogy az állandó bírói gyakorlat szerint a gyermek születésének törvényességét első sorban a férj, azután pedig csupán az támadhatja meg, akinek a gyermek születésének törvénytelenségétől avagy törvényességétől valamely jogi érdeke függ; tekintve továbbá, hogy az itt törvénytelen születésűnek kimondani kért gyermek törvényességét az apa keresettel meg nem támadta, felperes pedig oly érdekeltnek, mint akinek valamely joga a törvényteleníttetni kért kiskorú születésének törvényességétől fügne, nem tekinthető, azért az elsőbiróság ítéletét a kir. ítélőtábla helybenhagyandónak találta. A m. kir. Curia : A másodbiróság Ítélete helybenhagyatik. Indokok : A törvényes születés kétségbevonásának s illetően megtámadásának joga ennek életében nem első sorban, hanem egyedül és kizáróan a férjet s csak halála után illeti meg azokat az örökösöket, akik a törvényes születés fen- tartásával jogaikban csorbát szenvednének. A fenforgó esetben felperes mint anya támadván meg gyermekének a S. L.-val fennállott házasság tartama alatt született, S. I. elsőrendű alperesnek törvényes születését. S. L a férj pedig, a jelen perben másodrendű alperes, még életben lévén, nyilvánvaló, hogy felperest az a jog nem illeti meg, ugyanezért felperest keresetével kereseti jog hiánya miatt elutasítani s illetőleg a másodbiróság Ítéletét az itt felhozott okból helybenhagyni kellett. (1902. évi november 5-én 4703. sz.) Győr, 1904. május 1.
