A Győri Püspökség Körlevelei, 1903
Tartalomjegyzék
27 HI. PIKLÓS, ISTEN IRGALMÁBÓL ÉS AZ APOSTOLI SZENTSZÉK KEGYELMÉBŐL A GYŐRI EGYHÁZMEGYE PÜSPÖKE, Ő SZENTSÉGÉNEK HÁZI FŐPAPJA, KÁNONJOGTUDOR, A GYŐRI EGYHÁZMEGYE TISZTELENDŐ PAPSÁGÁNAK ÁLDÁST ÉS ÜDVÖT AZ ÚRBAN! Tisztelendő Testvérek ! A mi Urunk Jézus Krisztus nyilvános munkálkodásának legelején eljőve Názáretbe, hol felnövekedett vala és bement szokása szerint szombatnapon a zsinagógába és felkele olvasni Izaiás próféta könyvéből; és föltárván a könyvet azon helyre talála, hol irva vagyon: »Az Úr lelke én rajtam; azért kent föl engem és elküldöttt engem, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek, meggyógyítsam a töredelmes szivüeket, szabadulást hirdetni a foglyoknak és látást a vakoknak, szabadon bocsátani a sanyargatottakat.«1 És a zsinagógában mindeneknek szemei rajta függnek vala. Ő pedig kezdé mondani nekik : ma teljesedett be ez irás előttetek.2 Krisztus Urunk földi életének czélját, munkálkodásának tartalmát eme szavakkal világosan és határozottan kijelölte. Nem törekedett tudományos problémák megoldására, de megfejtette az emberi élet titkát. Lehozta a tudományt az égből, de ez csak eszköz volt kezében, hogy vele az életet szabályozza és irányítsa. Mert Ö bölcsességgel volt eltelve.3 Nem is a tanításon kezdette, hanem a cselekedeten.4 A sántáknak visszaadta a járást, a vakoknak a látást, a süketeknek a hallást; gyógyította az inaszakadtat, tisztította a bélpoklosokat, s aztán örömhírt, eddig nem hallott vigasztalást hirdetett a szegényeknek és a gazdagoknak, kik lelki szegények valának.5 Gyógyító szert nyújtott két kezével, kiknek szive megtörött, kiket mások üldöztek, s kik önmagukkal hasonlottak meg.6 Mások Mesternek, Tanítónak hívták őt,7 de ő magát Pásztornak mondotta ;8 Pásztornak, ki nemcsak tanítja, hanem legelteti nyáját, s lelkét is odaadja azért.9 Édes Üdvözítőnknek ezt a cselekvő tanítását, mely az embert élteti : hajtja, keresi nyugtalan sóvárgással Szent-Pál, aki minden egyebet kárnak tart, az ő Ura Jézus Krisztus ismeretéért, kiért mindent elhagyott és szemétnek tekintett, hogy Krisztust megnyerje.10 S minden tudását, minden tehetségét, minden hitét, a Krisztus drága ismeretét, reáfekteti a szeretet alapjára: szóljak bár emberek és angyalok nyelvén, ha szeretetem nincs, olyanná lettem mint a zengő réz, vagy a pengő czimNr. 936. Praesulis inviatio ad Ven. Clerum de emigratione deque conditione plebis am- melioranda. 1 Lukács, 4, 18 —19. — * U. o. 20—21. — 3 Lukács, 2, 52. — 4 Apostolok cselek. 1, 1. — 6 Máté, 4 23; — n, 5. — 6 U. o. 11,5. — 7 Márk, 9,4; 11,21; 14, 45. — 8 Ján. e. II. 14. — 9 U. o. 11, 11. — 10 Filippiekhez, 3, 8 9.
