A Győri Püspökség Körlevelei, 1901
Tartalomjegyzék
9i A jelentkezéseket, hogy mindennel idejében készek legyünk, kérjük október 15-éig okvetlen beküldeni. Magyarország Katholikusai ! A múlt évben megtartott katholikus nagygyűlésen diadalmasan emeltük magasra a magyar katholiczizmus hófehér lobogóját, felirva rája a magyar katholikus szivek előtt kilencz századon át szent és magasztos jelszavakat, amelyekért éltünk s ha kellett meg is haltunk — Isten, király, haza! Jöjjünk össze ez évben ismét, ezren és ezren, ennek a zászlónak szárnyai alá, megújítani hűségi fogadalmunkat, vallomást tenni katholikus hitünkről, magyar hazaszeretetünkről, erőt meríteni a reánk váró kötelességek buzgó teljesítésére. Papok és világiak, szegények és gazdagok, egyesületeink, községeink jöjjenek el mind, hogy a hitnek és hazaszeretetnek érzelmében egyesülve, közös buzgósággal kérjük Nagyasszonyunkat, égi Pátronánkat, hogy ne feledkezzék meg továbbra se, édes hazánkról, Magyarországról. Budapest, 1901. szeptember hó i-én. A Magyarországi Kath. Körök Országos Szövetsége nevében: ifj. gróf Zichy János, elnök. Gyürky Ödön, titkár. Győr, 1901. október 25. i90i/47228 azám. — A vallás- és közoktatásügyi rnagy. kir. minisztertől. Valamennyi főtiszt, egyházi Főhatóságnak. A véderőről szóló 1889. évi VI. t.-cz 26, §-a az anyakönyvvezető lelkészeknek kötelességévé teszi, hogy a hatóságoknak az ujonczállítás végrehajtására vonatkozó mindennemű hivatalos eljárásaikban segédkezet nyújtsanak s az állítási lajstromokhoz tőlök kivántató segédokmányok valódiságáért őket felelőssé teszi; a védtörvényi utasítás I. része 15. §-ának 1—3 pontja (1889. R. T. I. 378. 1.) pedig elrendelik, hogy az anyakönyvvezető lelkészek kötelesek évenként a keresztelési, illetőleg halálozási anyakönyveket átvizsgálni, azokból a meghatározott mintájú kivonatokba az e czélra szánt rovat alatt az elhalálozást is a halotti anyakönyvekből azoknak az illető születési évtől kezdve az anyakönyvi kivonatok átadási napjáig, illetve az 1895. évi szeptember hó 30-ig (amidőn a közhitelességü felekezeti anyakönyvek lezárattak) való átvizsgálás után pontoson bejegyezni. Tapasztaltatott azonban, hogy a felekezeti anyakönyvvezetők nagy része a halálozási anyakönyveket csak felületesen, vagy egyáltalán át nem vizsgálja s az elhalálozás adatait a halálozási anyakönyv alapján az egy évben született védköte- lesekről szerkesztett kivonatban csak akkor jegyzi be, ha az állíttatik, hogy az illető elhalt. De ha vannak, a kik mondják, hogy az illető él, a halálozási anyakönyveket meg sem nézi ; a minek a következménye az, hogy a születési községben gyermekkorban elhalt egyéneknek a halálozási anyakönyvbe is bevezetett elhalálozása az egy évben szülöttekről szerkesztett kivonatba be nem jegyeztetik, ezek ott mint élők szerepelnek, mert az illető községben más náluk jóval fiatalabb hasonló nevű egyének, (rendesen hasonló névre keresztelt ifjabbik fivér) élnek és igy azután az elhalt egyének az állítási lajstromokba is felvétetvén, nevük alatt és helyettük törvényellenesen a jóval fiatalabb másik hasonló nevű egyén állíttatik a sorozóbizottság 2355- sz. A védkötelesek anyakönyvi adatainak kiszolgáltatása tárgyában miniszteri rendelet.
