A Győri Püspökség Körlevelei, 1896
Tartalomjegyzék
42 Nr. 666. Litterariae res. a természet ölén nő föl, — az anyaföld művelésével keresi kenyerét, — vagy ha egyéb foglalkozást űz is, a természethez való vonzódása szokásaiban, gondolkozás módjában elevenen visszatükröződik. Ebben leli magyarázatát azon ősrégi szokás,, hogy vallási, vagy egyéb ünnepélyeik alkalmával, nagyobb események emlékére fákat, facsoportokat ültetnek, s az ünnepélyes pillanatok emlékének megörökítésében cselekvőleg részt vesznek. — Ezt a szép.szokást egyrészt föleleveníteni, másrészt pedig az ifjúsági ezredéves ünnepély szivreható voltának emelésére óhajtom fölhasználni, olyképen, hogy a tanuló ifjúság annak gyakorlásában tényleg cselekvő részt vegyen. Ez okból fölhivom a tanfelügyelőséget, utasítsa az összes népoktatási intézetek helyi hatóságait arra, hogy hazánk ezeréves fönállásának emlékére minden iskola tanulói, vagy a hol egy községben több iskola van, több iskola növendékei együtt a községnek valamely alkalmas pontján p. o. templom-téren, iskola előtt vagy iskolaudvaron, avagy a község valamely terén, az iskola tanítója, esetleg a faiskola-kezelő vezetése mellett emlékfákat, vagy facsoportokat ültessenek. Az elültetendő csemeték kiválasztását, — az e czélra kiszemelt tanuló által elmondandó nehány ünnepélyes mondat kíséretében kell a többi tanulók jelenlétében végezni, az ültetést pedig a 7584/96. sz. körrendeletemben említett szünnapok valamelyikén kell rendezni. — Arra törekedjék a tanító, hogy magában az ültetés tényében lehetőleg mentül több tanuló részt vegyen; a beültetendő terület pedig egyszerűen, de a természet adományaival, pl. földre hintett virággal, gályákká! stb. földiszitessék, az ültetésnél használandó eszközök pedig nemzeti szinü szalagokkal diszittessenek föl. — A faültetés tényének befejező részét képezze azon mozzanat, melylyel az elültetett fákat a vezető tanító az utókor, a község kegyeletébe ajánlja; hogy az emlékfák daczolva idővel és viharral mentül nagyobb számban és mentül tovább élő emlékei lehessenek hazánk ezeréves fönállásának. Épen azért az ültetés czéljaira olyan fanemek választandók, a melyek hazánkban évszázadok óta, sőt a legrégibb múltban is diszlettek, mert ezekkel a múlt emlékét szépen föl lehet eleveníteni. A kiültetett fák és facsoportok ápolásáról gondoskodni kell: és pedig a szerint, amint más vagy más helyen történik az ültetés, az ily helyek felügyelői utján. Ha az ültetés az iskola tulajdonát képező területen történik, az a telek vázrajzán fóltüntetendő. — Felhívom végül a tanfelügyelőséget, hogy a teljesített emlékfa ültetésekről, az elültetett fák nemének és mennyiségének, valamint az ültetés helyének megjelölésével ide a folyó évi junius hó i-éig tegyen jelentést. Budapest, 1896. márczius hó 22. Wlassics Gyula. Győr, 1896. ápril 13. Attentioni benevolae H. Cleri commendo libellum: »Világosság a sötétségben« Vitázó katekizmus katholikusok és protestánsok számára. Irta Scheffmacher J. Jakab, jezsuita. Magyaritá győri Farkas Sándor, nyug. plébános. — Haberi potest apud versorem parochum (Perbete, Komárommegye) pro 1 fi 50 kr, clericis et. docentibus pro i fl datur. Jaurini, die 13-a Aprilis 1896. Joannes m. p. Jpiscopns.
