A Győri Püspökség Körlevelei, 1883
Tartalomjegyzék
3 1683-ban nagypénteken indult el a törökhad Drinápolyból majd háromszáz ezer katonával Karamustafa nagyvezér vezetése alatt és Sarlósboldogasszony napján már Győr alatt volt. Vele szövetkezve valának a tatárok s a királytól elszakadt némely elégedetlen magyarországiak. Előcsapatai, leginkább tatárok, bebarangolák Tóközt, Rábaközt, s minthogy a kapuvári vár utjokba állott, a Hanyságon7) mentek át Mosonmegyébe s a Fertő mindkét oldalán, keresztül a Nyulasságon, Nezsidertői le egész Rákosig, mindent lángokba boritának. A megrohant helységek népe menekült. ki merre tudott, leginkább az erdők sűrűjébe. A többi férfi nép fölaprittatott : a nőket és gyermekeket pedig ezerenkint vitték a török társzekerek le a török tartományokba. A császár és apostoli király, I. Lipót, mindent megtett, mit ily rettenetes körülmények közt tenni lehetett. Az édes Jézushoz és a Szent Szűzhöz folyamodott mindenek előtt segítségért. Azután Összeszedé német seregeit, maga mellé vévé Esterházy Pál nádor vezetése alatt hű magyarjait és horvátjait; végre szövetségeseket keresett és talált a bajor és szász választófejedelmekben és Lengyel- ország vitéz és vallásos királyában, Szobieszky Jánosban. 8) A fővezéri tisztség föl - séges uralkodónk egyik ősére, a dicső Lotharingiai Károlyra bízatott. Bécs városa kormányzását és belső védését Stahremberg teljesité, mig ugyanott a várbeli szegé- nyék és betegekre Ivollonics Lipót, akkor újhelyi, két év múlva győri püspök, viselt gondot.9) Rómában a veszedelem hírére XI. Incze pápa, az Odescalchi család ivadéka, közájtatosságot rendelt, arra buzdítván a Róma templomaiban összegyűlt népet, hogy a Boldogságos szent Szűz segítségéért esedezzenek az egész kereszténységet fenyegető e nagy veszélyben. A szent Szüzet hívják segítségül, ki a török hadak ellen is többször bebizonyitá, miszerint rá illenek a szentirás e szavai : Rettenetes mint a táboroknak elrendelt serege. A török már több mint negyven napig Öt oldalról lövette Bécset. A keresztény hadak szept. 11-dikén szombati napon a Bécs városának éjszak-nyugoti részén elnyúló Lipót-hegység mögött rendezők soraikat s előre haladva éjfélben már a Lipót-hegy tetejére jutottak. Mielőtt azonban megütköztek volna, vasárnap szeptember 12-dikén a lengyelek királya ig en korán szentmisét mondatott szent Lipótnak a hegy tetején létező kápolnájában. A szentmisét Márk kapuczinus atya mondá, kinek maga a lengyel király ministrált, s mind ő, mind a többi főbb vezérek az Ur Jézus szent testét magokhoz vevék miseközben. így megerősítve kezdették meg Jézus Mária szent nevében a rettenetes ütközetet.10) Egész délutáni hat óráig tartott az ütközet, a mikor a török futásnak indult Bruck és Sopron felé, Bécs alatt hagyván töméntelen hadi sátorait s egyéb hadi készleteit. Karamustafa sátora a lengyel királynak adatott, ki a sátor előtt 7) Történelmi tár V. köt. 70. és köv. lap. 8) XI- Incze pápa több mint egy millió forintot, Szelepcsényi György Magyarország prímása pedig ötszázezer forintot küldött Lipot császár es ap. királynak a hadi kiadások fódözésére. 9j Mintegy húszezer ember védé a várost. Ezek között voltjfyétszáz egyetemi tanuló Grüner Lörincz bécsi kauo- nok, az idöszerinti egyetemi nagyságos Kector felügyelete alatt. (Tschischka id. műnk. 339-dik lapján.) IJ) Délután barom óra tájban Szobieszky ellen leirhatlan dühvei rohant maga Karamustafa körülvéve sok ezer ádáz jancsar által. Egy párszor vissza is uyomá a lengyel királyt, de csakhamar ott termettek Batthyány, Pálffy és Koháry vezénylete alatt a magyar huszárok s visszaverék Karamustafa rohamát. (Fessler id. műnk. XI. köt. 329. lap.)
