A Győri Püspökség Körlevelei, 1883
Tartalomjegyzék
4 ■ kitűzött török nagy zászlót a római pápának küldé. Kollonics püspök az ott hagyott török sátorokban ötszáz keresztény gyermeket szedett össze, kiket a pogányok magokkal valának viendők. Ezeket kívánta és kapta ő fáradságának jutalmául és fölnevelte őket az Ur félelmében. Másnap bevonult a keresztény had Bécs városába, és a szent Ágostonról nevezett udvari templom Lorettokápolnájában hallgatott szent mise után maga a lengyel király kezdé meg a főoltárnál a „Téged Isten dicsérünk“ hálaadó éneket. Szeptember 14-dikén Lipót császár és apostoli király is megérkezett Bécsbe s szent István templomában adott hálát a Kollonics Lipót által mondott szent mise alatt.11) Nem lehet föladata e pásztori levélnek a hadjárat leírását bővebben adni. Ennyit azért mondottam el, mert a nagy esemény egyrészt a győri püspökség területén, különben pedig szomszédságában történt. A római pápa XI. Incze a kereszténység e nagy győzedelmének emlékezetére rendelte Mária neve ünnepét, a Kisasszonynap utáni vasárnapot tűzvén ki e czélra; mert ama nagy ütközet is Kisasszony utáni vasárnapon, 1683-ban szeptember 12-dikén, történt.12) Még csak az legyen itt följegyezve, miszerint a keresztény hadak ugyanezen nevezetes 1683. évben, októberhó végén Esztergom várát is visszavették a töröktől és^ Szobieszky János lengyel király a Bakács-kápolnában mondá el a „Téged Isten dicsérünk“ gyönyörű éneket.13) Mindezekért dicsértessék mindenkor az édes Jézus neve és szűz Máriáé ! Krisztusban kedveseim ! Kétszáz esztendeje, hogy ezek történtek. Midőn lelki épüléssel megemlékezünk a keresztény fővezérek vallásosságáról s Jézus és Mária szentséges nevei iránt mutatott élő hitökről : legbensőbb hálát mondunk Istennek a nyújtott segítségért s kérjük őt, legyen ezentúl is védője, segítője a kereszténységnek s alázza meg ellenségeinket,14) hogy ezek is elismerjék hibájokat, imádják a mi Urunk Jézus Krisztust. De hogy e segítségre méltók legyünk, tovább is kell mennünk, t. i. Jézus és Mária szentséges nevét tisztelnünk kell, s ezen tiszteletet utódainknak is átadnunk. Mily tiszteletben tartották őseink e neveket, onnét is kitetszik, hogy Jézus szent nevét fövegemelés és térdhajtás közt mondák ki, vagy helyette „Üdvezítő“ „Megváltó“ szavakat használtak. Úgyszintén a „Mária“ név kiejtésére föveget emeltek és meghajták magokat, és hogy gyakori emlegetés által ellene tiszteletlenséget el ne kövessenek, „Boldogasszony“ elnevezéssel helyettesíték.15) Vallásos őseinkről 11) a bécsi e hálaadó ünnepélyek alkalmával egyik hitszónok e homlokmondatot választó szentbeszéde kezdetéül Sz. János evangéliumából: „Volt egy Istentől küldött férfin, kinek neve János.“ (Annegarn.) *2) Benedict. XIV. De festis D. N. Jesu Cbr. et B. Virginis. De festo Nominis Mariae. 13) Katona Hist. Crit. Tom. in ordine XXXV. p. 89. U) A gőgös és péuzsovár Karamnstafa, hogy magától a török császár haragját elhárítsa, a budai, eszéki és posegai basákat s még más 50 főbb török vezért megöletett azon állítólagos okból, mintha ezek gyávasága okozta volna a török had gyalázatát. Azonban a török császár megkiildé neki Belgrádba a bujurdit vagyis megmásithatlan parancsot, és a fojtózsineget. S az ennyi ártatlanok lemészárlója, elismervén Isten igazságát, maga tekeré nyakára a fojtózsi neget és saját cselédei által fojtatá meg magát. (Katona id. műnk. id. kötetének 65 — 68. lap.) Midöu 1688-ban Belgrád a mi hadaink kezébe került, a vezérek Karamustafa fejét és halottas ingét Kollonics Lipót győri püspökhöz kiildék, ki azt a bécsi polgári fegyvertárnak adá, hol jelenleg is látható. (Tschischka id. műnk. 348. lap.) Ignatii Batthyány Ep. Sancti Gerardi script, et acta. A mondseei codexböl p. 333.
