A Győri Püspökség Körlevelei, 1879
Tartalomjegyzék
5 oly jó cselekedetek által, melyekben az Isten s emberek Iránti tevékeny szeretet nyilvánul. Szeressék Istent s az embereket, hogy az Istentől s emberektől viszont szerettessenek. A gondos szülék fölserdülő gyermekeik körül szintén folytatják éberségüket. Vigyázni fognak, hogy az isteni szolgálaton, prédikáczión s délutáni keresztény tanításon rendesen, tisztességesen s figyelmesen jelen legyenek. Vajha azon régi szép szokás, mely szerint a szülék isteni szolgálat után gyermekeiket a keresztény tanításban hallottakat illetőleg kikérdezték, velük a katekizmust ismételték, előttük áj- tatos künyveket olvastak, — vajha e szokás épségben füntartatnék. Ügyelni fognak a szülék továbbá, hogy gyermekeik, sőt cselédjeik is annak idején a szent gyónás- és áldozáshoz járuljanak, az egyház ájtatosságain részt vegyenek, ünnepeinket s böjtjeinket rendesen megtartsák. Megtörténik gyakran, hogy a serdülő ifjú, sőt néha még gyengébb korú gyermek is, nyelvtanulás, iskolák folytatása vagy mesterség tanulása végett vidékre küldetik, vagy szolgálni megy s igy a jó szülék szemei elől távozik. Ekkor a gondos szülék nem fogják közönbösnek tartani, kihez adják gyermeküket, hanem azon lesznek, hogy jó keresztény katholikus házakat szemeljenek ki számukra, hogy az eddig annyi gonddal nevelt magzat mig magának uj ismereteket szerez, a régit, a hit ismeretét, el ne veszítse, a vallás gyakorlása iránt meg ne hüljön. Hogy a vallásosság épségében föntartassék, s az erkölcsös élet gyümölcsei minél nagyobb bőségben teremjenek s az egész társodalomra kihassanak , az elöljárók is tartoznak közreműködni. Azon kell lennie magának a törvényhozásnak, hogy ne tűrje a hitetlen iskolákat, hogy ne támaszkodjék oly erkölcsösségre, melynek nem a hitágazat az alapja: mert az ily erkölcsösség olyan, mint a jégre épült ház, mely a kisértetek első tüze által alapjában megrendittetik s halomra döntetik. Azon kell lennie a törvényhozásnak s a végrehajtó hatalomnak, hogy a vasárnapok s ünnepek szentsége megőriztessék, az ifjúság mulatságai illedelmesek legyenek, a vallás gunyolói, akár szóval vagy tettel, akár iratok által történt legyen a gúnyolódás, megbüntettessenek. Legtöbbet tesz pedig itt is a példa, ha t. i. mind a szülék, mind a törvényhozók , mind a végrehajtók cselekedetök által mutatják azt meg, mit szóval ajánlanak. Ha a mondottak szerint a családokban a vallásosságot igy ébresztjük, tápláljuk s megőrizzük, a társadalomnak is kimondhatatlanul nagy szolgálatot teszünk. He lássuk most az egyház tanait is a társadalomról. A mi szentegyházunk, Krisztus és az Apostolok tanítása szerint, hirdeti a fejedelmek és egyéb elöljárók hatalmát. Maga az édes Üdvezitő Pilatus előtt áll- ván ennek azon észrevételére: „Nem tudod-e hogy hatalmam van a te megfeszítésedre s hatalmam van a te elbocsátásodra?“ válaszul adá: „Nem volna semmi hatalmad ellenem, ha neked onnan fölül nem adatott volna.“ (Ján. 19, 10. 11.) Szent Pál fönnen hirdeti a rómaiaknak: „Minden lélek, úgymond, alája vettessék a felső hatalmasságoknak, mert nincs hatalom, hanem az Istentől; a melyek pedig vannak, Istentől rendeltettek. Aki ellene áll a hatalmasságnak, Isten rendelésének áll ellene. Akik pedig ellene állanak, azok magoknak szereznek kárhozatot.“ Ugyanő inti a
