A Győri Püspökség Körlevelei, 1865
Tartalomjegyzék
8 lioz, az a világ, mely oly gyakran, oly dicsekvőleg szokta hangoztatni, hogy a pápaság immár elveszté minden jelentőségét; de mely világ nem látja át, hogy épen zajongó lármája tanúskodik hangosan arról, mennyire érzi 6', hogy ezzel a pápasággal neki csakugyan nagyban és komolyan számot kell vetnie. És valóban! a pápa e farizeusi fölhívásra meg is felelt: lángoló vonásokban szeme elé állitá a világnak az igazságot, lesújtó szavakkal kárhoztatá a tévelyt, világosan kijelölte az élet ösvényeit. A jelszó megadatott. A győzelmi zászló fejünk fölött lobog. Harczoljunk bátran bizalommal Istenért! a győzelem közelget! A szentséges Atya föltakarta a sebeket, melyekben az emberiség szenved és melyek nem engedik, hogy az a nyugalom és béke révében kikössön; de ő egyszersmind bölcseségteljes szavakban oktat és atyai szeretettel int minket, hogy leginkább „most az egyház és polgári társadalom oly nagy veszélyében, az ellenségnek a kath. hit és ezen apostoli szék elleni nagy összeesküvésében és a tévelyek roppant bőségében bizalommal közeledjünk a kegyelem trónjához, miszerint irgalmasságot nyerjünk és kegyelmet találjunk alkalmas segélyben.“ 0 fölbuzditja „a hívek jámborságát, hogy vele és a püspökökkel egyesülten szünet nélkül esedezzenek és könyörögjenek a világosság és irgalom legkegyelmesebb Atyjához, és a hit teljében mindig a mi Urunk Jézus Krisztushoz forduljanak, ki vére által engesztelt ki bennünket Istennel s irántunki lángoló szeretetének áldozatát, legédesebb szivét ájtatosan és szünet nélkül kérjék, hogy szeretetének kötelékeivel mindeneket magához vonjon, és hogy szent szeretete által lángra lobbanva, minden ember szive szerint éljen, miszerint mindenben tessenek Istennek, s minden jó tettben bőséges gyümölcsöket teremjenek. Minthogy pedig kétségkívül kedvesebbek Istennek az emberek imái, ha minden bűntől megtisztult lélekkel járulnak eléje,“ jónak látta a Szent-atya, az egyháznak az ő rendelkezésére bízott mennyei kincseit apostoli bőkezűséggel föltárni, hogy az igaz ájtatosságra fölbuzdult és a penitencziatartás szentsége által minden bünszennytől megtisztult hívek annál nagyobb bizalommal mutathassák be Istennek imáikat. Azért IX. Pius apostoli teljhatalmának erejénél fogva a kath. világ mindkét nembeli híveinek teljes jubilaeumi búcsút enged, melynek elnyerésére En azon időt jelölem ki, mely a husvét utánni III-dik vasárnaptól kezdve pünkösd vasárnapjáig, vagyis május 7-ikétől junius 4-dikéig tart. Hogy ezen kegyelmet üdvsovár lélekkel, hálás szívvel és bűnbánó érzülettel magunkra alkalmazzuk, jónak láttam, hogy nektek rövid oktatást adjak a búcsúról, melyet, sajnos, némely keresztény épen nem, vagy roszul ért, a gonoszok és tudatlanok pedig rágalmaznak és gyaláznak. Az anyaszentegyház azt tanítja, hogy a halálos bűn háromféle következést húz maga után: a vétséget, vagyis, Isten megbántását, az örök és azután az ideig való büntetést. A búcsúnál egyedül csak az ideigvaló büntetés jön tekintetbe, melyet vagy itt a földön, vagy a tisztitó helyen kell kiállanunk. A bünvétségnek és az örök büntetésnek elengedését a penitenczia-tartás szentségének méltó fölvétele által nyerjük meg. De hogy ezen bünvétségnek és az örök büntetésnek elengedése után még az ideiglenes büntetések fönmaradnak, igen világosan tanítja a Szentirás. így megbocsátá Isten ősszülőinknek, Ádámnak és Évának az ő bünvétségöket; de azért mégis nehéz ideiglenes büntetéseket kelle elviselniük. 18) Mózes súlyosan bántotta meg Istent bizalmatlanság •8) I. Mózes 3.
