A Győri Püspökség Körlevelei, 1859
Tartalomjegyzék
4 Pápának jólléte eszközlésében minden tőle kitelhető módon, szóval és tettel fáradozni köteles. De bizonyára még azon lelki kincsekben is kívántok részesülni, melyet Ö Szentsége ez alkalommal oly dús atyai szeretettel kiárasztott. Ebbéli buzgó ohajlástok teljesítésére a következőket rendeljük: 1. Mig a mostani háború tart, a plébániai mise végével az áldozó pap a jelenlevő hívekkel öt Miatyánkot és Üdvözletét az apostoli hitvallással együtt imádkozzék oly szándékkal, hogy a mindenható Isten az óhajtott békét visszaállítsa. Befejezésül a következő imádság mondassák: „Ur Isten, ki oltalmunk és erősségünk vagy, hallgasd meg egyházadnak jámbor imáját, Tenmagad lévén a jámborságnak szerzője, s add, hogy a mit bizalmasan kérünk, azt valóban el is nyerjük. A mi Urunk Jézus Krisztus által. Amen.“ 2. Mindazon hívek, kik a plébániai misén ájtatosan jelen lesznek, s a fent megirt imádságokat elvégzik, az idézett apostoli leirat erejénél fogva, mindannyiszor háromszáz napi búcsút nyernek. 3. Azon keresztény hívek pedig , kik a megrendelt ájtatosságban szorgalmasan részt vesznek, egyszer teljes búcsút nyernek, azon napon, midőn bűneiket meggyónván az oltári szentséget fölveszik, a plebánia-templomot meglátogatják, s ott a keresztény kath. anyaszentegyház- s a szentséges romai Pápának jóllétéért, a keresztény fejedelmek egyes- ségeért, s a békének helyreállításáért ájtatosan imádkoznak. Végre atyailag intünk, szeretett híveink! hogy megemlékezvén sz. Pál apostolnak szavairól: „kérlek azért, hogy mindenek előtt könyörgések legyenek a királyokért és mindenekért, a kik méltóságban vannak, hogy nyugodalmas és csendes életünk legyen, minden isteni szolgálatban és tisztaságban, mert ez jó és kelleinetes a mi üdvözítő Istenünk előtt“ ■), buzgón és ájtatosan imádkozzatok felséges Fejedelmünkért, hogy a Mindenhatónak segítségével az uralkodásnak súlyos terhét a mi javunkra viselje, hogy a mi Urunk és Istenünk népeinek boldogitására irányzott szándékait az óhajtott eredményre érlelje, vitéz seregeinek, zászlaja alatt harezoló testvéreinknek győzelmet adjon, az égnek oltalmában való jámbor reményét a legörvendeztetőbb sikerrel megkoronázza. Iparkodjék mindenki polgári kötelességeinek Ilii alattvalóhoz illő készséggel s önfeláldozással megfelelni, meggondolván, hogy a reánk nehezült terhes körülmények mindenikünktöl a keresztény embert és buzgó hazafit egyiránt megillető erények lankadatlan gyakorlatát igénylik. S hogyha ezen föladatunkat híven teljesítjük, „várjuk alázatosan az Ur vigasztalását, és kikeresi vérünket a mi ellenségeink nyoinorgatásiból és megaláz minden nemzeteket, a melyek ellenünk föltámadnak, és megszégyeníti őket a mi Urunk Istenünk.“ 2) „Az Istennek békessége, mely felülhalad minden értelmet, oltalmazza meg a ti sziveiteket és elméiteket, a Krisztus Jézusban.“ 3) Kelt rákosi püspöki lakunkban 1859. évi Pünkösthava 30-án. )) I. Tim. 2, 1—3. 2) Judit. 8, 20. 3) Philip. 4, 7. «Bános §. k. Nyomatott Sauervein Gézánál Gyűrött.
