A Győri Püspökség Körlevelei, 1859

Tartalomjegyzék

51 Szardínia ezen követelésre nem hajlott. Ezzel elérkezett azon időpont, melyben a jog megóvása végett csak a fegyverek döntő erejéhez kell folyamodni. Hadseregemnek megparancsoltam, nyomuljon he Szardíniába. Ezen lépés horderejét ismerem, s ha az uralkodói gondok valaha súlyosan nehe­zültek Reám, úgy az jelen pillanatban történik. — A háború az emberiség ostora; megin­dult kebellel látom mint fenyegeti az ezer meg ezer hü alattvalóm életét és vagyonát; mélyen érzem, mily súlyos látogatás a háború épen most birodalmamra nézve, mely rende­zett befejlödés pályáján haladva a béke fönmaradását kívánja. De az uralkodó szivének hallgatnia kell ott, hol még csak a becsület és a köte­lesség parancsol. Az átalános fölforgatás pártjával szövetkezve, a határszélen fölfegyverezve áll az ellenség, azon nyílt szándékkal, hogy Ausztria olasz birtokát magához ragadja. Támo­gatásául a franczia uralkodó, ki semmis ürügyök alatt az olasz félszigetnek nemzetjogilag szabályzott viszonyaiba avatkozik, hadseregeit megindítja, s azoknak egyes osztályai a szárd határszélt már át is lépték. Komoly időket ért már azon korona, melyet őseimtől szeplőtlenül örököltem ; ha­zánk dicső története tanúsítja, hogy a gondviselés akkor, midőn az emberiség legmagasz- tosb javait veszélyező fölforgatás árnya világrészünkre borulni készült, gyakran Ausztria fegyverét használta arra, hogy villámával az árnyakat szétoszlassa. Ismét oly idő előesté­jén állunk, midőn a fölforgatás többé nem csupán pártfelekezetek által, de fejedelmi szé­kekről szóratik a világba. Ha szükség által kényszerülve fegyverhez nyúlok, az meg lesz szentelve az által, hogy Ausztria becsületének s igaz jogának, valamennyi nemzet és állam jogának s az em­beriség legszentebb javainak szolgálatid védelmeül. Hozzátok pedig népeim, kik az örökös uralkodó házhoz való hüségtök által, a föld minden népeinek előképül szolgáltok, azon fölhívást intézem, hogy engem a kiütött harcz- ban rég bebizonyull hüséglökkel, elszántságtokkal és áldozatkészségtekkel gyámolitsatok; fiaitoknak, kiket hadaim sorába hívtam, küldöm haduri üdvözletemet; ti büszkeséggel te­kinthettek reájuk, kezeikben Ausztria sasa magasan s becsülettel telve fog lebegni. Ilarczunk igazságos. Bátorsággal s bizalommal fogjuk azt elvállalni. Reményijük, hogy a harezban nem állandónk egyedül. A föld, melyen harczolunk, a német testvérnép vérét is itta, s mint ezen testvér- nép egyik védfala, annak vérével lön megszerezve s mai napig megtartva. Néinethon álnok ellenségei többnyire ott kezdték meg ármányukat, midőn annak belhatalmát akarták megtörni. Ezen veszély érzete vonul át most is Némethon vidékein, a kunyhótól a trónig, annak egyik határától a másikig. Mint német szövetségbeli fejedelem szólok, a közös veszélyre figyelmeztetve s azon dicső napokra emlékeztetve, midőn Európa az átalánosan föllángoló lelkesedésnek kö­szönhető megszabadulását. Kelt székes és birodalmi fővárosunkban Becsben, 1859-ik évi April huszon- nyolczadikán. Isten velünk linzánkérti küzdelmünkben ! Meeren ez József». k. íi

Next

/
Thumbnails
Contents