Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1942

21 mértékben ahhoz, hogy vezetésre alkalmas magyar értelmiséget tudjunk kialakítani.

2) A magyar tanítás célkitűzése mindig nemes eszmék szolgálatát jelentette. Megvalósítása azonban idők folyamán — egyes bírálók szerint — elveszítette a magyar élettel való szerves kapcsolatát, különösen a nyelvtan-tanítás száraz, unalmas módszere és az irodalom-tanításban az irodalomtörténet túltengése ellen emeltek komoly vádakat. Főiskolai hallgató koromban döngették főleg a magyartanítás módszerének kapuit, itt is inkább az irodalomtörténet ellen volt kifogásuk. Tiltakoztak az üres formalizmus: adathalmazt, évszámokat. helyneveket, irodalmi címtárakat »magoltató«, lexikális tudást irodalmi olvasmányok nélkül adó módszer ellen, kiátkozták az iskolából a stilisztikát, retorikát, poétikát, s a francia irodalomtanítás módszere mellett törtek lándzsát. Meg is lett az új törvény: 1924: XI. t.-c.; ez azonban megjhagyta még a stilisztikát és társait, de már nyíltan leszögezte az irodalomtanítás, sőt az egész magyarnyelvi tanítás alapjául az olvasmányt. Vajúdni kezdett még jobban az ügy, s főleg a Klebelsberg-féle ösztöndíjakon külföldön nevelődő fiatal tanárnemzedék ösztönzésére megérett a mostani új Tanterv (1934. t.-c.), amely egészen megváltoztatja a magyar-tanítást, elhagyja a stilisztikát stb., s új elgondolási anyagot illeszt ezek helyébe. A fiatal nemzedék felfogását vallotta néhány komoly, idősebb egyetemi és középiskolai tanár is, így született meg az új 'Utasítások (1938.), mely korlátok közé szorítja a túltengő elméletet, és kimondja, hogy a tanítási idő 3/s~át a szóbeli és írásbeli |előadóképesség gyakorlására kell fordítani. Korszakos újítása az, hogy a mindenkori olvasmányanyaghoz illeszkedő, határozott lélekformáló programrnot ad minden osztály magyar tanárának. A régi (1924.) Utasítások hármas feladatot tűznek a magyartanítás elé: »1. komoly, érdemleges olvasáshoz szoktatni a tanulót, hogy képessé legyen nemzeti irodalmunk behatóbb megismerésére és nemesebb élvezésére; 2. megismertetni a nyelv rendszerével, az írásmüvek szerkesztésével, az irodalmi műfajokkal és nemzeti irodalmunk fejlődésével; 3. alkalmas gyakorlással fejleszteni min'len tanítványban a nyelvi kifejezés szabatosságát és ügyességét. A tanítás alapja az olvasmány stb.« ... Az új Utasítások (1938.) már magyar nyelvi és irodalmi nevelő oktatásról beszél, és négy feladatát jelöli meg: 1. szerettesse meg a tanulókkal a magyar szót, hogy a komoly és értékes irodalmi olvasmány állandó lelki szükségletükké váljék; 2. élményszerűen ad ja át nekik azokat az erkölcsi tapasztalatokat, (melyek az olvasmányokkal kapcsolatosak; 3. mutassa meg azokat az eszközöket, melyek az irodalmi alkotás müveit élvezését lehetővé teszik; 4. tudatosítsa nyelvünknek szóban és írásban magvar, művelt emberhez illő használatát. 2) Balassa műve nyomán.