Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1942

22 A munkának minden fokon egymás mellett és egyidoben érvényesülő mozzanatai tehát: a) irodalmi alkotások olvastatása. b) Az olvasmány tartalmi elemeinek az erkölcsi nevelés erdekében való felhasználása: Magyar Jélekformálás. c) Nemzeti nyelvünk használatának és az olvasmányi élményeknek tudatossá tevése: nyelv- és irodalomismeret, ízlésnevelés. d) A magyar nyelvi kifejezés szóbeli és írásbeli gyakoroltatása. Nem szándékom az Utasítások részletes ismertetése, csak ezeket a mozzanatokat is részben összehasonlítás kedvéért idéztem, részben azért, hogy lássuk, mi mindent kíván a tanártól a magyar nyelv tanítása. Az új Tanterv szellemének gyakorlati alkalmazhatóságára 1938. nyarán az állam, 1942. nyarán pedig* a 'Katolikus I. Főhatósága rendezett továbbképzőtanfolyamot. Szaklapok cikkei, önálló dolgozatok jelentek meg 1934. óta az új magyar tanításról; viták dúltak a módszer kérdéséről, hogy a régi és új elveket gyakorlatilag próbálják egyensúlyba hozni. Tankönyveink is (különösen az V. osztálytól kezdVe) már az új elvek érvényesítését tűzték ki szerkesztésük alapelveiül. Nyolcadik éve, hogy él ez a reformgondolatkörben született iskola, kérdés, milyen tapasztalatok, problémák merültek fel azóta. Nem akarom felölelni az egész tanítási anyagot, az olvasmánynak, mint az egész tanításunk alapjának tárgyalását sem tervem részletesen ismertetni, de főleg a nem-magyarszakos kartársak kedvéért hadd mondjam el még elöljáróban, hogyan tartják megvalósíthatónak az Űj Tanterv célkitűzéseit. Dr. Balassa László i. m. egyik cikke nyomán azt látjuk (egyéb tapasztalatok is mutatják, sőt hivatalos rendelkezések előírják), hogy irodalmi szövegmagyarázat lehet csak alapja a nevelő célzatú magyar-tanításnak. Mik ennek a mozzanatai? Négy jegyet tartanak fontosnak: 1. A tanulók beleélését hangulatkeltő bevezetés biztosítsa, mely rendszerint a tárgyalandó munka megfogamzását, keletkezésekörülményeit mondja el. 2. Minden irodalmi szövegmagyarázat alapja a szöveg nyelvi tanulmányozása. Ez a ritkább szavakon kívül magában foglalja a szokatlanabb nyelvtani szerkezetek, a költői szórend és tárgyi nehézségek megvilágítását. 3. A tartalmi és formai megbeszélés mozzanatainak (alapeszme, tartalom, szerkezet, jellemzés, műfaj, versalak stb.) szervesen össze kell függniök, és egymást támogatniok, úgy, hogy a megbeszélés végén határozott kép alakuljon k£ a műről, szerzőről és e kettő kapcsolatáról. 4. Szövegmagyarázatunk anyagát valamely meghatározott nevelőicélérvényesítésével kell feldolgoznunk, a nélkül azonban, hogy ö-z lapos és erőltetett moralizálássá fajuljon. A kitűzendő nevelői cél lehet logikai, esztétikai vagy etikai jellegű az olvasmány vagy költemény sajátos jellege szerint. E változás és egymást kiegészítő