Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1942
15 határozott fölényt mutatott a másik csoporttal szemben. Ilyen kísérleteket az értelmi tevékenységek legkülönbözőbb területein végeztek, és az eredmény az lett, hogy az átvitel általában megvan az egyik lelkitevékenység területéről a másikra, bár nem olyan nagyarányú és általános, mint régebben gondolták. Ide tartoznak azok a vizsgálatok is, amelyeket az egyes tantárgyak elmefejlesztő hatásáról végeztek. Thorndike amerikai pszichológus 1922—23-ban 8564 amerikai középiskolai növendéket vizsgált meg, 1 2) és azt találta, hogy az egyes tantárgyakat általános alaki képző erő, vagyis a logikus gondolkozásnak és új problémák megildasára való alkalmasságnak fejlesztése szempontjából a következő egymásutánba lehet sorozni: 1. aritmetikai és könyvViteltan, 2. kémia, fizika és természetrajz, 3. geometria, algebra, trigonometria, 4. latin és francia nyelv stb. Tapasztalatai szerint azonban az egyes tárgyak között formai képző hatás szempontjából nagy különbséget nem tehetünk, és az iskolai tárgyak képző hatása nem tílyan nagyarányú, mint régebben gondolták. így pl. érdekes eredménye, hogy az általános értelmiség alaptőkéje és kifejlődése nem függ az iskolai tanulmányoktól. Az általános intelligencia foka és fejlődési lehetősége — úgy látszik — az elme alkatától függ, nem pedig azoknak a szellemi tárgyaknak a ható erejétől, amelyekkel az értelem foglalkozik. 1 3) Ha azonban ezek után szerényebbnek is kell lennünk vágyainkban, amelyeket az iskolai tanulmányokhoz fűzünk, az kétségtelen igaz, hogy az egyes tantárgyak elősegítik másfajta szellemi képességeink működését is. így pl. Bates kimutatta, hogy saját anyanyelvük szerkezeti sajátságainak megértésében is felülmúlják a latinul tanuló növendékek eredményei a nemlatinosokét, tehát a magyar tudása is értékesebb, öntudatosabb lesz a latinul is tanuló diáknak. Nem akarunk jobban belemélyedni ezeknek a vizsgálatoknak az ismertetésébe, de annyit mindenképen megállapíthatunk már az eddigiek alapján is, hogy a gimnázium nemcsak a tanított tárgyak anyagának ismeretét nyújtja, vagyis nemcsak a művelődés tartalmi elemeit adja meg, hanem — Széchenyi szavaival élve — a kiművelt emberfő az elsőrangú célja. így nyilvánvaló az is, mi lehet a lényeges értelme annak a célkitűzésnek, hogy a gimnázium az életre neveljen. Akik ezen azt értik, hogy az iskola olyan szakismereteket nyújtson, amelyek valamely életpályán, vagy foglalkozási ágban 12) Várkonyi H. i. m. 29. 1. 1 3) Ezt megerősítik némileg Gottschaldt professzornak az egypetéjű ikreken végzett vizsgálatai (Egészség 1912. 334. 1.), amely szerint az értelmesség! működéseknél az örökléses állomány és a külvilág hatása úgy aránylik, mint 2: 1. Hasonló eredményre jut Bavink is (Ergebnisse und Probleme der Naturwissenschaften. VII. Auflage. 1941. 617. 1.), aki az egypetéjű ikreken végzett kutatások ismertelése után kimondja: »Habozás nélkül megkockáztathatjuk azt az állítást, hogy az értelmesség mind foka, mind fajlagos különösségei szerint, túlnyomólag, sőt majdnem kizárólag az öröklődés által megadott tulajdonsága az embernek, amelyen a nevelés, a légjobb és a legrosszabb is, nagyon keveset változtat.t
