Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1941

62 Elsősorban beszámolunk a téli leventefoglalkozások keretében rendezett előadássorozatról : Mindenkinek hivatása a magyar egység szolgálata. A bevezető előadás az erkölcsi magatartás elveit szögezte le, hiszen ezeknek kialakítása a serdülőkor fontos feladata. A hivatásra mint másoknak való szolgálatra készülés, munkaszeretet, felelősségtudat az iskolai osztály szellemének kialakulásáért, mások birálgatása helyett az egyéni hibák rostálása, ráébredés a komoly életfeladatokra a csak szórakoznivágyás között — megannyi kemény kötelesség már ebben az életkorban is. Az igazi közösségszolgálat nem az erkölcsi élet kezdete, hanem annak szinte legmagasabb foka. A középiskola hivatott arra, hogy a magy ar jövő vezetőit nevelje. Ezek azonban csak úgy tudják a nemzeti egységet kialakítani, Sha az egyes társadalmi osztályok életét megismerik, azok nehézségeiről, bajairól tudomást szereznek, hogy azok orvoslásán dolgozzanak. Ezért az előadássorozat célja az volt, hogy a munkások és a földművesek helyzetéről tájékoztatást nyújtson. * Az első előadást P. Nagy Töhötöm S. J , a KALOT orsz. h. elnöke tartotta. Kortünet a nép felé való fordulás: a népdal felkarolása, ia falukutatás is ezt bizonyítják. Ennek a mélyén az a törekvés él, hogy amint a XIX. század eleje a harmadik rend: a polgárság felemelkedésének kora, most ugyanígy kell a szellemi és anyagi műveltségnek magasabb fokára eljutnia a »negyedik rendnek«: a munkásságnak és parasztságnak. A parasztság megszervezésére törekszik a KALOT (= Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Testülete). A szegedkörnyéki tanyák fiatalságával indult meg a szervezés, a legényeket tanfolyamokon ránevelték arra, hogy maguk vezessék, maguk vigyenek életet az egyesületbe. — Ma ezek a tanfolyamok a KALOT-népfőiskoláin folynak. Kiterjeszkednek a faluvezetők nevelésére is. Van magyar műveltség tanfolyam is: itt a népi hagyománnyal és népművészettel foglalkoznak. — A gazdasági műveltség emelésére is rendeznek tanfolyamokat, sőt van külön telepesiskola is. így lesz valóság a négyes jelszó: Krisztusibb embert! Műveltebb falut! Életerős népet! Önérzetes magyart! A munkásmozgalmakról adott elő Freesz József, az EMSZO központi vezetője. A XIX. századi munkásmozgalmak nem hozták meg a kivánt ^edményt. Magyarországon ezenkívül a keresztény szervezetek sem mutattak igazi lendületet, szükség volt nemcsak érdekvédelmi, hafiem kulturális és világnézeti munkára is. Ezt célozza az EMSZO (Egyházközségi Munkásszakosztályok). Első nagygyűlése 1938. máj. 15-én, a Ouadragesimo Anno kiadásának évforduló napján volt, több mint 25.000 ember jelent meg. Ezen a gyűlésen: 1. kiadták