Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1941

tíl ség megteremtése a Dunamedencében, ennek az útja a belső egységen keresztül vezet. De szinte még fontosabb az a tanulság, amely a korszerű gondolatoknak, állami törekvéseknek és az örök emberi értékeknek (vallás, család) egybefogásából ered. Ezt fejezte ki P. Nagy Töhötömnek beszéde az érdi KALOT-népfőiskolán tartott levente-ifjúvezetői tanfolyam befejezésekor: »Sokszor hallottuk a közmondást: Hungaria docet, Magyarország tanít. Ezeréves multunk folytonos tanítás volt. Ennek oka, hogy országunk két tartó pillérre támaszkodott mindig, az Államra és Egyházra. Ennek a két hatalomnak kölcsönös összefogása és megértése tette a magyar nemzetet mindig erőssé és verhetetlenné. Egyetlen ív sem állhat meg egyetlen oszlopon! Csak e két oszlop tudja a jövőben is biztosítani nemzetünk elindulását az újabb ezerévbe. A két erő találkozott ma ez ünnepélyes pillanatban, itt a főiskolán. Hisszük, hogy örökre, amit: adjon Isten!« Jámbor Mik le. Irodalom. A magyar nemzeti életre vonatkozó gondolataink fontos forrása: Teleki Pál: Magyar politikai gondolatok. Budapest, 1941. (A szenlistváni állameszméröl a 11J, a magyar nemzeti hivatásról a 12., 13., a szeretet fontosságáról és a népi egység elvéről a 65. lapon boSzél.) — Szelcfü Jyula: Három nemzedék és ami utána következik c. művéből vettük a Trianon utáni nemzeti egységre tett megállapításait (416. 1.) és a felekezeti kérdésről szóló fejtegetéseit (432—434. 1.). — Szent István szerepéről a Magyar Történet I. köteléből (Bp. 1935.) Hóman Bálint nézetét idéztük (230. és 210. 1). — Kossuth Lajos írását az egyházi szervezetnek tökélek

4,sségéröl Szekfü Gyula idézi. (Magyar Történet V. k. 455. 1.) — A közösség egységének elvi alapjairól írva Kecskés Pál alapvető művét: A keresztény társadalomelmélet alapelvei, Bp. 1938., tartottuk szem előtt. (Elsősorban a köv. fejezeteket: filet és közösség. A társadalom eredete és célja. A társadalom tagozódása és egysége. A közösség céljáról szóló idézét a 174., a ivallás egységesítő erejéről szóló a 152. lapról való.) A nemzeti egységre való nevelés kérdése ismételten felmerül az újabb pedagógiai irodalomban. Ezeket összefoglaltuk régebbi fejtegetéseinkben, amelyeket több helyen szószerint felhasználtunk. (A leventeképzés érdekében. Pannonhalma, 1910. — A középiskolai nemzetnevelés mai feladatai. A győri bencés gimn. 1939—40. évi Évkönyve. — A középiskolai nemzetnevelés mai feladatai. Magyar Középiskola. 1940. dec. — A család szertepe a nemzetnevelésben. A győri bencés gimn. 1940—11. évi Évkönyve. — A hivatás nevelése. Pannonhalmi Szemle. 1941. IV. szám.) A nevelésben nem annyira az elméletek, mint inkább a tényleges tettek nyújthatnak ösztönzést. Éppen ezért összefoglalóan ismertetjük a ^őri bencés gimn. ilyenirányú nemzetnevelő munkáját az 1941/42. iskolai év folyamán.