Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1941
60 nél több hatalom adatott neki. Szolgálat, amely az őszinte szeretetben személyválogatás nélkül mindenkire kiterjed. Szolgálat, amely nem a széthúzást keltő egyéni utak, hanem valóban a közös cél keresése. — Megbecsülés, mert a közreműködés első feltétele mások törekvéseinek, gondolatainak értékelése. Az önálló munkakörök vezetőinek szintén kell érezni a nemzeti egységért való együttműködés kötelezettségét. A közösségért végzett munka részükről is szolgálat legyen, nem pedig egyéni elismerések keresése. Szolgálat szintén a szeretet teljességében mindenkivel szemben. így valósítható csak meg egymás kisegítése, az erők összefogása és ezzel az igazi példaadás az ifjúság számára. Ha a nevelés munkaterületét nézzük, ilyen irányban örvendetes fejlődést látunk. Az iskolák életében jelentős az 1936. évi VI. törvénycikk a közoktatásügyi igazgatásról. Ennek célkitűzése »az azonos nevelő szempontok szerint irányított, egységes nemzetnevelési rendszerbe illeszkedő iskolahálózat kiépítése, a köznevelés egyöntetű és szakszerű irányításának és felügyeletének biztosítása.« A leventeképzést is szervesen törekszenek beleilleszteni ennek az iskolarendszernek keretei közé. Ezt mutatja elsősorban az a tény, hogy a hivatásos nevelők (tanárok, tanítók) mind nagyobb mérték Jben kapcsolódnak bele ebbe a munkába. Az iskolánkívüli ifjúságnál a nevelési egységet a készülő népművelési törvény hivatott megvalósítani, amely abban az esetben iehet csak igazán eredményes, ha megfelelő helyet biztosít a különböző ifjúsági mozgalmak számára. Hogy ezeknek a mozgalmaknak egységbefogása — önálló szerepük biztosítása mellett — nagy eredményeket hozhat, azt a KALOT—Levente megegyezés mutatja. — Ennek az összefogásnak eddig legkiemelkedőbb mozzanata volt a leventeegyesületi vezetőképző tanfolyamok rendezése katolikus papok részére. Az első tanfolyam befejeztével megállapítást nyert — amint a Levente 1942. máj. 15-i száma irja — »hogy a leventeintézmény és a KALOT között érdekellentét nincs, sőt a két intézmény egymást szorosan kiegészítheti s az államnak és egyháznak egyaránt hasznos lesz az összhangzó együttműködés«. Az ifjúság országos vezetője a tanfolyam befejezésekor mondott beszédében ki is emelte, hogy »ez az összefogás is bizonyítéka annak, hogy a leventeintézmény nem külföldi intézmények lemásolása, hanem életrehivásának körülményeiben és nevelési módszerében, valamint abban, hogy az ifjúság nevelésében az állam és egyház szorosan együttműködik, — sajátosan magyar intézmény«. Mintául szolgálhat ez a többi mozgalmak összefogásának. Erre meg is van a lehetőség, hiszen vezetőik munkája igazán magyar és ifjúságot szerető lélekből fakad, amiben meg kell bíznunk. Ezzel az összefogással lehet azután biztosítani, hogy a nemzeti munkaközösségbe mind az iskolás ifjúság, mind pedig a munkás és a földműves ifjúság a maga sajátos hivatásának megfelelő szervezetben kapcsolódik bele. Ebben az egységben, ebben az összefogásban nyer nemzeti hivatásunk európai jelentőséget. Ha igazán célunk a magy ar egy-