Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1941

52 s^ge, a fajiság; kell a közös földterület, amely természetes határaival a rajtalevőket egymáshoz utalja és kifelé elzárja; kell a közös kultúra, az értékes szellemi hagyományok egysége; kell a közös államhatalom, amely jogi keretet ad ennek az egységnek; kell legfőkép a közösségi tudat, amely az előbbi tényezőkön alapszik, amely a nemzet mindenegyes tagjában öntudatra ébreszti a sorsközösség érzését és a nemzeti hivatás közös vállalására buzdít. * 3. A közösség több, mint az alkotó embereknek egyszerű öszszessége. Ez a többlet a közösség célja, amire az egyeseknek tevékenysége irányul. Mi az emberi közösség végső célja? »Ha a társadalmat Isten teremtésének ismerjük el, nem nehéz a kérdésre választ adnunk. Az örök Alkotó az emberi közösség eszméjének és alaptörvényeinek teremtői elgondolásánál és létbehivásánái csak magához méltó célt tűzhetett maga elé. S ez a cél nem lehet más, mint önmaga... A társadalmi közösségnek tehát ugyanaz a végcélja, mint minden teremtett lénynek, az, hogy az Isten-hasonlóságot minél tökéletesebben kifejezve a róla alkotott isteni gondolatot megvalósítsa és ezzel Istent dicsőítse.« (Kecskés P.) Amint azonban az egyes ember is valamilyen hivatás földi céljain keresztül munkálja örök célját, ugyanúgy az emberi közösségeknek is megvannak az államonként és néha korszakonként változó földi céljaik is. A nevelésben is érvényesülő magyar nemzeti célokat Weszely Ö. »A korszerű nevelés alapelvei« c. művében a következőkben foglalja össze: »A nemzeti egységet megteremti elsősorban a nemzeti érzés, a haza szeretete ... A másik fontos tényezője a nemzeti egységnek a nemzeti eszme... a nemzeti értéktudat... A nemzeti értéktudatból fakad az a törekvés, hogy a nemzet önálló és független akar lenni. A másik gondolat, amelyben mindannyian egyesülhetünk

1, a revízió gondolata: igazságot Magyarországnak! A harmadik pedig nemzeti értékeinknek, nemzeti kultúránknak a megbecsülése, fönntartása és továbbfejlesztése.« (479. 1.) A revízió folyamatának megindulásával nemzeti célként előtérbe nyomult a szentistváni állameszme megvalósítása. »Hivatás és kötelesség, hogy itt a Duna medencéjében békét, egységet, megértést teremtsünk.« (Teleki P.) — A jelenlegi világháború azután föltétlen kötelességünkké teszi a nemzetvédelmet» mint minden jelenlegi magyar törekvést igazán egységbe fogó elvet. Mindezeknek a céloknak munkálása állandó akarati készséget, azaz jellemes magatartási kiván. Ha kényszerítő eszközökkel, megfélemlítéssel lehet is egységet kialakítani a nemzeti célok szolgálatában, maradandó eredményt csak erkölcsi alapon lehet remélni. Csak az erkölcsi elvek tudják az embert állandóan, minden körülmények között kötelességteljesítésre bírni. A közös céllal szándékolt emberi egységet akkor valósítjuk meg, ha egy Urat ismerünk el, ha a szeretet kötelékével egyesülünk.