Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1941

Egységes magyar ifjúság. 1941. aug. 1-én kormányrendelet jelent meg, amely kimondja: »Az ifjúság honvédelmi nevelését és testnevelését egységesen kell vezetni és irányítani. Az egységes vezetést és irányítást az ifjúság honvédelmi nevelésének és testnevelésének országos vezetője látja el.« Országos vezetővé vitéz Béldy Alajos altábornagyot nevezték ki, aki hatalmas szervezetet épített ki az egységes vezetés meg­valósítására. A történeti kialakulás vizsgálata világosan mutatja, hogy ez a szervezet a honvédelem egységesítő gondolatából ered. A nemzet egységes megszervezésének gondolatát az 1918-as összeomlás tanulságaként kezdték erősebben hangoztatni. Az akkori események a katona szemében igazában a »belső front« összeomlá­sát mutatták, hiszen seregeink mindenütt idegen földön állottak. Hasztalannak látszott a nagy véráldozat, mert az egész nemzet nem tudott egységesen ellenállni a másirányú (gazdasági, szel­lemi) támadásoknak. — A proletárdiktatúra bukása után a poli­tikai pártok szomorú torzsalkodása kezdődött. Gratz Gusztáv kény­telen megállapítani »A forradalmak kora« c. művében: »A magyar politikusok a forradalmi idők keserves tapasztalatain egyáltalában nem okultak. Ott folytatták kjs Játékaikat, ahol azokat az össze­omlás idején abbanhagyták... Egyetlen hely volt Magyarországon, amely felé mindenki bizalommal tekintett és ahol mindenki a hely­zet magaslatán állt, és ez a Horthy Miklós által vezetett nemzeti hadsereg volt. Ez volt az egyetlen szilárd pont abban az általános jefírzavarban, amely akkor a magyar politikai életet jellemezte. A politikusok tehetetlenségben vergődtek, de a hadseregben komoly, fegyelmezett, erős munka folyt.« (249—251. 1.) A politikusok maga­tartása a pártéletben alakult ki, amely jórészt csak a nemzet egy részének érdekeit tartotta szem előtt. (Ezzel is igazolta elnevezé­sének helyességét: párt a latin pars (= rész) szóval függ össze.) A nemzeti hadsereg szellemét ezzel szemben találóan jellemezte annak egy tisztje: Saád Ferenc »A katonai nevelés« c. könyvében: »A hadseregszellem... magva ugyanis a nemzeti közszellemnek, amelynek sohasem szabad megdőlnie. A magyarság ugyanis törté­nelme folyamán mindig a hadsereg zászlói alatt találta meg a nem­zeti összetartozás erényét; egyetlen szál kard birtokában odadobta minden egyéni törekvését és a fegyelemnek, a közszellemnek re­mekbeillő példáit mutatta.« (85. 1.) A nemzetegység gondolata jeleníUezett azonban a szabad­elvüség, a liberalizmus ellenhatásaként is. Nem az egyéni törek-

Next

/
Thumbnails
Contents