Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1941

47 véseink szinte korláttalan érvényesülése (a liberális életelv), hanem a közösség szolgálatába állított munkálkodás^, azaz egy nemzet minden tagjának egységes tevékenysége ad lehetőséget mind egyéni, mind pedig társadalmi előrehaladásra. Lényegében ezt hangoztatja a népi egység jelszava is, amelyet Teleki Pál így fejt ki: »A társadalom egy. Fontos az, hogy ne legyen két társadalom, vagyis a társadalom ne hasadjon szét. A felső réteg ne zárja ki magából, mint külön társadalmat, az alsót. Az alsó ne zárja ki magából számkivető gyűlölettel a felsőt... Társadalmi szervezetünk is reakciója a liberális individualista felfogásnak, a keresztény közösségi gondolat tekintetében. Ennek a törekvésnek a gyökerei a/onban magyarok és messze nyúlnak vissza azokba a felfogásokba és tulajdonságokba, amelyek a nemzetet egykor kiformálták.« A trianoni békeparancs lehetetlenné tette, hogy a nemzet egységes megszervezése katonai alapon történjék. Megszükített keretek között a tényleges cselekvés helyett jórészt csak a tervezgetés lehetősége maradt meg a katonai vezetők számára. — A politikai élet alakulását vizsgálva Szekfü Gyula méltán mondhatta: »Trianon óta a Nemzeti Egység az, melynek szükségességéről talán legtöbbet és legőszintébben szokás beszélni.« (Ezt mutatja a kormánypárt elnevezése is: egységes párt, nemzeti egység pártja.) Ez a nemzeti egység azonban nem valósult meg, mert ugyancsak Szekfü Gyula szerint: »A Nemzeti Egység megvalósításának feladata túlmegy bármily széleskörű politikai akción, s nem kevesebbet foglal magában, mint szellemi, gazdasági és társadalmi életünknek sok tekintetben gyökeres reformját.« Ezt a reformot a katonai vezetők a maguk szempontjából is szükségesnek tartották, s kiérlelt törekvéseiket 1938. őszén a Honvédelmi Törvényben juttatták kifejezésre. — A mostani u. n. totális háború egységes nemzetet kiván. Ezt az egységet csak erős központi hatalom tudja megvalósítani. Ezért a kivételes hatalom széleskörú szabályozásával a törvény megvalósítja nálunk is az Európában ma már általános totális központi hatalmat és »lehetővé teszi a nemzet összes erőtényezőinek a honvédelem céljaira való egyesítését is«. A törvény kifejezetten célozza a nemzet egységét. Pl. a lövészkötelezettség elrendelésének megokolása a következőket mondja: Megköveteli a szervezet létesítését a világháborúból leszűrt tapasztalatunk érvényesítése is, amelyet nemzetfenntartó jelentőségében még a honvédelemnek a lövészkötelezettséget indokoló korszerű követelményének is fölé kell helyeznünk: ez a katonai s/olgálat alatt megszokott fegyelem szellemének és a magyar katonai erényeknek a magyar katonai hagyományok útján való ébrentartása. A polgári társadalomnak a honvédséggel a lövészs/er\elejékben állandósuló érintkezése a nemzetnek a megszokott katonai fegyelemben és a magyar katonai hagyományok jegyében való egybe forrását van hivatva elsősorban szolgálni.« — A közérdekű munkaszolgálat indokolása a nők munkaszolgálatára vonatkozóan azt írja, hogy ennek »elsőrendű célja a nemzet egyes