Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1941

42 háború úgyis egyformán fontossá tette a nemzet mindenegyes tagjának szerepét. Tényleges katonai szerep nem mindenkinek jut osztályrészül, de a gazdasági és a szellemi téren mindenkinek megvan a maga feladata, amelynek teljesítésétől végeredményben az egész közösség sorsa is függ. Egy munkás hanyagsága tönkretehet katonai szempontból fontos üzemet, egy ember álhirterjesztése százakat zavarhat meg. »Csak a gyönge szereti önmagát, az erős egész nemzeteket hordoz szívében.« (Széchenyi.) * Nem elég azonban csak bátran szembeszállni a jelen bajokkal, hiszen új Világ alakulásáról beszélnek ma minden országban. .4 jövő formálását azonban emberkézbe tette le az Űr. Ha felvetődik a kérdés, hogy

7 ki alkotja meg az új világot, az újí Európát, az új Magyarországot, az igazi hősies lélek kiáll s ja munkából részt kér. Ne azt hangoztassuk állandóan, hogy mit kellene csinálni, hanem vessük fel a kérdést: Mit tudok tenni magam? Az egyéni munkakört kinek-kinek hivatása szabja meg, amelyet egyúttal mint az Úristentől kijelölt teret kell néznünk embertársaink szolgálatára. Ezen a szolgálaton keresztül tudunk majd másokat is a jövő építésébe beállítani. Bár sokféle hivatás van, alapjában véve kettőt különböztethetünk meg: a szerzetesit és a világit, teljesen csak az Űr szolgálatát és közvetve ugyanezt a szolgálatot a földi élet egy munkakörén keresztül. A szerzetesi élet hivatását nekünk »Pannónia szent hegye;: Pannonhalma mutatja meg. A próféta szavait erre a hegyre is alkalmazhatjuk: »Leszen az idők végén, hogy az Űr házának hegye szilárdan áll a hegyek tetején... Jertek, menjünk fel az Űr hegyére ... hogy megtanítson minket utaira ... Űgymond áz Úr ... A szenvedőt erős néppé teszem, és az Űr lesz a királyuk a Sión hegyén ... majd odaáll, és legeltet az Űr erejével, az Űr, az ő Istenének fenséges nevében, és ők biztonságban lakoznak, mert ő akkor nagy lesz a föld széléig. És ő leszen a béke.« (Mik. IV—V.) Ott valóban megtanuljuk az Űr útját, ott erősekké tesz minket az Űr, hiszen maga táplál minket, megszabadít az ellenségektől és igazi békét ad nekünk. És ez az a béke, amelyet a földi háború sem vehet el. A háború hatása: kiszakít a megszokott életkeretből, családi környezetből; nélkülözések, szenvedések közé vet; életveszély elé állít. - A szerzetesélet pedig jelenti az apostol szavainak megvalósítását: »Mi mindent elhagytunk«: vagyont, rokonokat; Szent Pál szavaival »kiegészíteni testében mindazt, ami hija van Krisztus szenvedésének, az ő teste, az egyház javára« (Kol. I., 24.), azaz olyan (tudattal vállalni a szenvedéseket, hogy azok minden ember javára lehetnek; végül az életveszély, a halál gondolatával szemben is azt hangoztatja: »Számára az élet Krisztus, a halál nyereség.« (Fil. I., 21.) — így lehet a lélekben a béke, »pax« nemcsak jelszó, hanem eleven