Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1940
24 mód. Mondottuk, hogy a kész dipolusok tengelyei eredetileg összevissza állnak. Tulajdonképen a molekulák hőmozgása rángatja össze-vissza a dipolusokat, és ez a hőmozgás akadályozza meg a külső elektromos erőt is abban, hogy a kész dipolusokat a saját irányában teljesen párhuzamosan állítsa. Minél magasabb a hőmérséklet, annál nehezebb a dipolusok rendezése. Tehát a kész dipolusok rendeződéséből származó hatás a hőmérséklettől függ. Ezzel szemben a töltés eltolódásából származó dipólusra a hőmérsékletnek semmi hatása sincs. Ha tehát különböző hőmérsékletnél végzünk méréseket, a kétféle dipólus fiatása elkülöníthető. Erre az elkülönítésre más mód is van. Használjunk olyan külső elektromos erőteret, amelynek az iránya pár billiószor változik másodpercenként. Ugyanilyen gyakran kellene a kész dipólusnak az irányát változtatni, hogy hol az egyik, hol az ellenkező irányban helyezkedjék el. A molekula, tehetetlensége miatt, ilyen gyors helyzetváltozásra képtelen, azért a kész dipolusok nem rendeződnek a gyorsan változó külső elektromos erő hatására. Az eltolódásból eredő dipólus azonban ilyenkor is meglesz, mert különösen az elektronfelhő — az atommag már nehezebben — könnyen követi a nagyon gyorsan változó erőt is, kicsiny tehetetlensége miatt. Ha tehát megmérjük nagyon gyorsan váltakozó erőnél a dipolushatást, és ezt kivonjuk az állandó erőnél fellépő teljes dipolushatásból, a különbség a kész dipólusra eső részt adja meg. A szükséges nagyon gyorsan változó külső erőt egy fénysugár szolgáltathatja, mert tudjuk, hogy ebben az elektromos erő több billiószor — a látható fény esetében több százbilliószor — rezeg ide-oda. A kész dipolusok tehát kísérletileg megvizsgálhatók. E dipolusok nyomatékát — momentumát — szokták megmérni. A dipólus nyomatékát megkapjuk, ha az egyik töltés nagyságát a két töltés távolságával megszorozzuk. Pl. a sósavnál a H ion töltése 4'8.1010 egység, s az ionok tanulmányozásából — mint később látni fogo juk — azt várjuk, hogy a két ion középpontja 1-3 A távolságra van egymástól. Mivel 1A=108 cm, a sósav nyomatékára 6-24.1018 egységnyi értéket várunk. A tényleges mérés 1-04.101 8 értéket ad, ami azt mutatja, hogy a hidrogén ion közelebb jut a klór ionhoz, mint várnók: a hidrogén atommag egészen belehuzódik a klór atom elektron felhőjébe. Ma már több ezer atomnál megmérték a kész dipolusok nyomatékát, s ezek a mérések értékes felvilágosítást adnak a molekulák szerkezetéről. Csak a széndioxid (C0 2) és a vizgőz (H 20)
