Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1940

23 töltést egyetlen pontba — a töltés súlypontjába — gondoljuk egyesítve. A hélium atomnál a pozitív és negatív töltés súlypontja egyaránt az atomgömb középpontjában van, tehhát a pontszerűleg gondolt kétféle töltés térbelileg összeesik. Mi történik, ha elektromos erő hat a hélium atomra? Ez a negativ töltést az egyik, a pozitivot a másik irányba iparkodik elmozdítani, s ezért a kétféle töltés súlypontja — a pontszerűnek gondolt kétféle töltés — szétválik. Az elmozdulás mindenesetre nagyon kicsiny. Ha akkora az elektromos erő, hogy 300 volt potenciálesés jut minden cm-re, akkor az elektronfelhő eltolódása az atommaghoz képest csak 2.101

6 cm— ~ cm. Ez nagyon kis érték ugyan, de a hélium gáz elektromos szerkezetének a megváltozása mégis kísérletileg észrevehető módon jelentkezik az elektromos erőtérben.

1

3) Az elektromos erő hatása tehát olyan eltolódást okoz az atom belsejében, hogy a 2.101

6 cm távolság egyik végpontjában pozitív, másik v égpontjában negativ pontszerű töltés van. Hasonlít ez egy kis mágneshez amelynek egyik végén északi, másik végén déli mágneses sarok van. Az ilyen kis mágneshez hasonló elektromos berendezést dipólusnak hívjuk. A hélium atom esetében a külső elektromos erő által okozott eltolódás hozta létre a dipólust, vannak azonI an mo'ckulák, amelyeknek belsejében állandóan készen áll a dipólus. Gondoljunk pl. a sósavgáz (HCl) molekulájára. Ez egy hidrogén és egy klór atom összekapcsolódásából keletkezik. Az összekapcsolódást úgy gondoljuk, hogy a hidrogén atom átadja az elektronját a klóratomnakj s így a hidrogénből pozitív, a klóratomból negativ töltésű ion lesz, és az ezek között fellépő elektromos vonzó erő tartja össze a molekulát. A két ellenkező töltésű ion azonban egy kis dipólust alkot

N tehát a sósavgáz molekuláiban kész dipolusok vannak. Az ilyen dipólussal rendelkező anyagok vizsgálatával különösen Debye foglalkozott. Pl. a sósavgáz molekuláiban levő dipolusok tengelyei össze-vissza állnak, azért kifelé hatásuk nincs. IIa külső elektromos erő kezd hatni, az nemcsak új dipolusokat készít a töltések eltolódásával, hanem a kész dipolusokat is rendezi, egymáshoz párhuzamosan akarja állítani. A kétféle dipolusok hatása kifelé összetevődik a gázok elektromos viselkedésében, ha tehát a molekula kész dipólusaira vagyunk kíváncsiak, akkor ennek hatását az eltolódásból származó dipólus hatásától cl kell valahogy különítenünk. Erre meg is van a 1

J) A gáz ú. n. dielektromos állandója függ ettől a változástól. Ennek a megmérése szolgáltat felvilágosítást az atom vagy molekula ilyen belső elektromos szerkezetéről.