Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1940
22 ? sítanunk. A v térfogat szerepel olyan tér gyanánt, amelyben a gázmolekulák szabadon röpködhetnek. A tér egy részét azonban kitöltik maguk a molekulák, ezért szabadon csak v—b térrész marad, ahol a b a számítás pontosabb eredménye szerint a gázmolekulák térfogatának négyszeresét jelenti. Mivel tehát v helyébe v—b kerül, azért a gázegyenlet végső alakja (P + £ (v - b) = RT lesz. Ez a van der Waals-féle egyenlet. A tényleges gázok viselkedéséből — különösen kritikus hőmérsékleten — ab értékét meg lehet határozni, 1 2) pl. a hidrogén gáznál b 23 cm 3, az oxigénnél 31 ' 6 cm 3. A fentebbiek szerint érvényes a 4N b egyenlet, s ebből a hidrogén molekula átmérőjére 2'6A értéket, az oxigén molekula átmérőjére pedig 2'8A-ot kapunk. Hogy ezek az értékek kisebbek, mint az előző módszerrel kapottak, azt megérthetjük, ha a molekulákat rugalmas golyóknak gondoljuk el. Más a labdák térfogata^ hogy nyugalomban egymás mellett állnak, és más — kisebb — ha bizonyos sebességgel egymáshoz ütődnek.. mert ilyenkor benyomódnak. A gázmolekuláknál is ilvenformán van a dolog. Az első módszernél az abszolút nulla pontnál vizsgáltuk a molekulákat, amikor a sebességük zérus, a második módszernél pedig a hőmozgás miatt bizonyos sebességgel ütődnek egymáshoz. Ezért ilyenkor az átmérőre kisebb értéket kapunk. Többféle módszer van még a molekulák átmérőjének meghatározására, amelyek mind hasonló nagyságú értékeket adnak, bár az eredmények között kisebb eltérések mutatkoznak. A következő lépést a molekula elektromos szerkezetének felderítése jelenti. Hogy az elektromosságnak itt is nagy szerepe van, az nyilvánvaló abból, ahogyan ma az atomok felépítését elgondoljuk. Bohr elmélete szerint a hidrogén atomban egy elektron kering a pozitív töltésű atom mag körül; a hélium gáz atomjában már két elektron, az oxigén atomban 8 kering stb. Az elmélet újabb fejlődése azt mutatta, hogy helyesebb, ha a negatív elektromosságot felhőszerű elosztásban gondoljuk az atommag körül. A hélium atomnál tehát pl. 2 elektron töltésével egyenlő az atommag körül elhelyezkedő negatív töltésű felhő elektromossága, és ugyanilyen nagy pozitív töltése van az atommagnak. Sokszor előnyös, ha az egész pozitív vagy negatív elektromos 1 2) Az elmélet szerint b 3-szor kisebb annál a térfogatnál, amelyet a gáz a kritikus hőmérsékleten a kritikus nyomás mellett kitölt.
