Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1939

51 De ha figyelmesen nézzük a régi iskolai szabályzatokat, ott is megtaláljuk a nevelői célkitűzéseket. Példaképpen csak a mult század 80-as éveinek előirásait idézzük, melyek lényegükben a világháború utánig érvényben voltak. — Az általános műveltség végső célja a nemes erkölcsű jellemesség fejlesztése«.

8) A történelmi oktatás feladata »megértetni az erkölcsi eszményéket«, ismertetni kell > az állami és társadalmi intézményeket«, ki kell terjeszkedni »nemzetünk társadalmi életének, hazánk alkotmányos rendjének és közigazgatásának elemző ismertetésére«. A hetedik os'tály földrajzi tananyaga »befejezésül van szánva az összes v ilágtörténeti tanításnak is, mely mintegy magyarázatát adja a művelt népek jelen állásának és elősegíti politikai és társadalmi intézményeinek értelmes méltatását«. A tanár a nemzeti szellem alkotásainak ismertetésével a józan nemzeti önérzetet, a szülőföldhöz és magyar nemzethez való ragaszkodást nevelje és erősbítse«. Mindez teljesen megfelel a mai értelemben vett nemzetncvelői célkitűzésnek. És itt úgy érezzük, hogy a személyes tapaszta'atokra is lehet hivatkozni, hiszen mindenki megtalálhatja emlékei közt az igazi hazafias nevelőket. b) Nemzetismereti oktatás terén a legújabb középiskolai tanter> rendszeres anyaggá teszi nemcsak a magyarság mult, hanem mai életének ismeretét is.

4) A közelmúlt törekvéseinek tanulságos példája az Imre Sándor szerkesztésében, 1917-ben megjelent kötet: A világháború. (Vezérfonal iskolai tanításokhoz és tájékoztató a nagyközönség számára.) A Magyar Paedagógiai Társaság 1915-től kezdve foglalkozik a kérdéssel, hogy mi módon vegyen tudomást az iskola a mostani nagy világeseményekről. Szükségesnek látják a háborúra vonatkozó, összefoglaló tanítások elrendelését valamennyi iskolában, mert a nemzet mindenik tagjának lehetően tájékozódnia kell a legutóbbi évek eseményeiről, ezek okairól és hatásairól, az egész nemzet és az egyes polgárok életének mostani feladatairól^. »A neraz^t, wor: a ugvanis nem a harctereken dől el véglegesen, hanem az életbenmaradók lelkében. Ezért szükséges, hogv a közvetlenül előttünk álló feladatok megértésére megvessük az alapot, lehetően tisztává tegyük az új nemzedék látását«. (Előszó.) Az egyes fejezetekben szó van a háború világtörténelmi előzményeiről, a hadi eseményekről, az ország belső történetéről, a hadviselő államok földrajzáról. e háborúnak és a gazdasági életnek, valamint a közegészségügynek es a közerkölcsiségnek kapcsolatáról, a közművelődésről és társadalomról. A mai ismeretanyagot az 1939 nyarán, Székesfehérváron, neveli k számára rendezett előadássorozat: »Mai magyarságunk életrajzai tartalmazza. 3) Klamarik: A magvarországi középiskolák újabb szervezete. Rudape.-.t. 1 SíKí. 193 1. Ez a rész az 1880. il], 1897. évi Utasításokat közli A további idézetek is ezekből az utasításokból valók. 4) V. ö. »Mai magyarságunk életrajza.« Pannonhalmi Szemle. 1910. április. 4*