Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1939
45 az alapja annak a gyakorlatnak, hogy a 100 m-nél rövidebb hullámokat átengedték az amatőrök számára, hogy ebben a hullámsávban szabadon kísérletezhessenek. Ezeknek az amatőr kísérleteknek azután érdekes eredményük lett. Kiderült, hogy kisebb hosszúságú hullámokkal, különösen éjjel könnyebben lehet kis energiával nagy távolságra jeleket küldeni, mint hosszabb hullámokkal. Azt is észrevették, hogy a küldő állomás körül van egy csendes zóna, ahol nem lehet a jeleket felfogni, peclig jóval nagyobb távolságban azok kellő erővel jelentkeznek. Ezt csak úgy lehetett megmagyarázni, ha felvették, hogy ezek a hullámok már nem a föld ielszinén terjednek tova, hanem fölfelé mennek a légkörben, valahol fenn viszszaverődnek, és úgy jutnak el a Föld távolabbi pontjáig. A visszaverődés megmagyarázására azután jó szolgálatot tett megint az ionokban gazdag réteg. Gondoljuk el, hogy az elektromágneses hullám eljut egy olyan réteghez, amelyben sok a szabad elektron. A hullámban működő elektromos rezgés mozgásba hozza az elektronokat, s ezeknek a rezgő elektronoknak a hatása módosítja a hullámot. Az elmélet szerint ez azt eredményezi, hogy a hullám terjedési sebessége megnövekszik, vagyis a vezető réteg a beérkező hullámokkal szemben úgy viselkedik, mint az optikailag ritkább közeg a fénysugarakkal szemben. Ha tehát rádióhullám jut a vezető ionrétegbe, irányától mindig jobban eltér, mig egyszer csak bekövetkezik a teijes visszaverődés, ami után a rádihullám újra visszaindul a föld felszíne felé. Heaviside vizsgálta először alaposabban az ionrétegek szerepét a rádióhullám terjedésénél, azért a '80—100 km magasságba levő ionréteget Heaviside, vagy máskép Heaviside—Kenelly rétegnek mondják. 2 0) A rádióhullámnak a visszaverődése alkalmas eszközt ad a kezünkbe, amellyel az ionréteg magasságát a nap bármely órájában könnyen meghatározhatjuk. Pontszerű rádiójelet kell függőlegesen felfelé küldeni, és utána megfigyeljük, hogy a jel — a viszhang — mennyi idő múlva érkezik vissza. Rendszerint 0.01 másodpercnél kisebb időt mérnek. A németországi Niemegh kísérleti állomása pl. rendszeresen küld felfelé ilyen rádiójeleket, hogy a viszhang megérkezéséből az ionréteg magasságát meghatározhassák. A kisérletczés közben érdekes eredményhez jutottak. Előfordult, hogy a viszhang csak 4—15 másodperc múlva jelentkezett. Ez arra mutat, hogy a visszaverő réteg tőlünk való távolsága még 2 millió km-nél is több. Mi okozhatja ezt a viszhangot? 2 0) A Heaviside rétegről visszavert hullám játszik szerepet a rádiójelek Fading néven ismeretes gyengülésénél is. Ezt úgy magyarázzuk, hogy a felvevő készülékhez kétféle hullám érkezik. Egyik a föld felszíne mentén, a másik |>edig feljut a Heaviside rétegig, és onnan verődik vissza a készülék irányában. A két hullám különböző utat fut be, ezért fáziskiilönbség lesz köztük. Ha az egyik hullám hegye épen a másik hullám völgyével találkozik, akkor egymást gyengítik. Mivel a Heaviside réteg helye változik, hol magasabban, hol alacsonyabban van, azért a Fading jelenség is váltakozva jelentkezhetik, majd megint eltűnik.
