Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1939

44 mok alakjában próbál kiegyenlítődni a közbeeső föld vezető sza­kaszán keresztül. Hogy tényleg vannak ilyen feszültségkülönbségek a Föld különböző pontjai között, azt úgy vizsgálják meg, hogy nagy fémlapokat süllyesztenek le a föld két távolabbi helyén, a fémlapo­kat dróttal kötik össze, s ebbe árammérő szerkezetet iktatnak, amely az áram jelenlétét és erősségét megmutatja. A mérések sze­rint a feszültségkülönbség két olyan hely között, amelyek 1 km tá­volságra vannak egymástól, elég kicsiny. Átlag csak 1—2 ezred volt, de néha néhány voltra is megnő. Sőt Svédországban megtör­tént, hogy a hirtelen jelentkező erősebb földáram a mérőkészülé­ket és a megfigyelő házat elégette. A földáramok természetét, változását, keletkezésének okát rendszeres vizsgálatokkal próbálják tisztázni, amelyek több or­szágban folynak. A föld mágnességével kapcsolatban még egy érdekes körül­ményt kell megemlítenünk. Ha pl. a 45°-os szélességi kör mentén végigjárjuk a Földet és minden m-nvi távolságban megállapítjuk a mágneses erőtér erősségének vízszintes összetevőjét, majd ezt mindenütt megszorozzuk 1 m-rel, s az így kapott szorzat értékeket összeadjuk (a matematikus kifejezése szerint megalkotjuk a mág­neses erő vonalintegrálját), akkor ez az összeg a zérustól külön­böző lesz. Ez az északi és déli félgömb 45-ik szélességi köre mentén egyformán ismétlődik. Ez a látszólag csak matematikusokra tartozó eredmény fontos következménnyel jár. Az elméleti fizika szerint a mágneses kör belsején ilyenkor elektromos áramnalc kell áthaladni, amelynek erőssége a szorzatösszeg értékétől függ. Ez máskép annyit jelent, hogy a Föld mágneses tere csak úgy jöhet létre, ha függőleges áramok folynak bele a Földbe. A sarkoktól a 45° szé­lességi fokig — északon és délen egyaránt — negativ töltést visz ez az áram a földbe, az egyenlítő mentén fekvő övbe pozitivot. A negativ áram erőssége cm 2-enként 2.10— 1 2 ampér, a pozitivé 10— 1 2 ampér. Ez az áram — amelyet Bauer-féle áramnak nevez­nek — kb. 10,000-szer akkora, mint a légköri elektromos áram, tehát ezzel szemben a lésköri elektromosság áramlása egészen je­lentéktelen. Ezt a Bauer-féle áramot azonban eddig közvetlenül nem sikerült kimutatni, és a keletkezését sem tudjuk megmagvarázni. Az ionrétegeknek ujabb fontos szerep jutott a drótnélküli táviratozás jelenségeinek tisztázásakor. Kezdetben több ezer vagy legalább is több száz m hullámhosszúságú elektromágneses hullá­mokkal küldték a jeleket. Megállapították, hogy ezek a Föld fel­színe mentén terjednek tovább, és az elmélet szerint nemcsak a nagv távolság gyöngíti a hullámok erősségét, hanem ebben a hul­lámhossz is szerepet játszik: minél rövidebb a hullám hosszúsága, annál kevésbbé alkalmas jelek továbbítására. 1 9) Ez a vélemény volt 1 9) A hullámban tovaterjedő elektromos erők azért csökkennek, mert a föld felszíne nem tökéletes vezető, és így a sugárzó energia egv részét el­nyeli. Austin vezetett le egy képletet a hullám gyengûlésérie, s ez a képlet mutatja, hogy a talajmenti hullám annál gyorsabban gyengül, minél kisebb a k hullámhosszúság.

Next

/
Thumbnails
Contents