Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1939

39 ható feszültségnél már elég lenne a kisüléshez. Most itt még nem lesz kisülés, hanem csak egy kis idő múlva, ha a feszültség már to* vább nőtt. Ez az időbeli késés annál kisebb, minél nagyobb a lökő feszültség maximális értéke, de függ még a késés az elektród alakjától is. Legkisebb a késés a negativ csúcs és a siklap között, már nagyobb a két csúcs között és legnagyobb a pozitív csúcs és a siklan között. Alkalmazzuk ezt az előző esetre. Azt mondottuk, hogy a földelt csúcstól távolabb találunk olyan helyeket, amelyekből egyforma valószinűséggel lesz átütés a siklap és a csúcs felé. Ha azonban csak a fentebbi táblázat alapján keresnők ki ezeket a helyeket, akkor valójában ezekből mindig a siklap felé lenne kisülés, mert az előbbiek szerint csúcstól siklap felé hamarabb átüt a szikra, mint csúcstól csúcs felé. Mielőtt tehát a csúcstól csúcs l'elé való kisülés megtörténhetnék, már mindig bekövetkeznék a kisülés a siklap felé. Ha tehát a földelt csúcsot ebből a hátrányos helyzetéből ki akarjuk szabadítani, akkor közelebb kell hozzá menni, hogy ő is kaphasson egyenlő valószínűséggel szikrát. Tehát a szükséges feszültség nagysága és az időbeli megkésés a különböző elektródoknál egymás ellen dolgoznak, egymás eltérő hatását némileg közömbösítik, s így a különböző alakú elektródoknál akkor lesz ugvanazon feszültségnél egyforma valószínűségű a kisülés, ha az elektródok távolsága körülbelül cgvenlő. 11a ezeket az eredményeket átvisszük a jóval nagyobb feszültségü villámokra is, akkor Schwaiger szerint a következő egyszerű szabályt mondhatjuk ki: a villám a "legközelebbi helyre iit le. Hogy csúcsos vagy tompa a villámfcjhez legközelebb álló vezető alakja, annak semmi lényeges szerepe nincs. Ezt az alapszabályt használja fel Schwaiger a villámhárító védő működésének meghatározásánál. Ügy kell a villámhárítót elhelyezni a ház felett, hogy a villám közelebb érje, mint a ház bármelyik másik részét. Ebből a szempontból nagyon fontos kérdés, hogy mikor dönt a villám arról, hogy melyik pontba csapjon? IIa már a felhőből való elinduláskor ki van tűzve a villám számára a pont, ahová becsap, akkor elegendő, ha a villámhárító rúdja egy kevéssé emelkedik a háztető fölé: a felhő valamelyik pontjához a lefelé induló villám fejéhez — már így is közelebb lesz, mint az alatta elterülő ház. A szerzett tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy amikor a villám a felhőből lefelé indul, még nincs meghatározva, hová fog lecsapni. Csak amikor már a föld vagy épületek közelébe jut, akkor dönt afelől, hogy merre lesz a legjobb útja. Érdekesek ebből a szempontból Walter hamburgi tanár villám fényképei. Látni rajtuk, hogyan jön lefelé a villám, és már úgy látszik, hogy egy torony közelében csap le. Amikor azonban már majdnem leért a torony legfelső pontjának s, 'ntjéig, akkor hirtelen éles törést mutat a villám pákája, s innen kezdve egyenesen a torony csúcsa felé tart a kisülés. Ha az épület magassága h, akkor Walter felvételei szerint 1 h és 2.5 h között van a magasság, ahol a villám dönt, hogy hova csapjon be. Ha tehát a villámhárító védő hatásának megállapításánál egész biztosak akarunk lenni a dolgunkban, akkor számolnunk kell