Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1939

35 leni. Van ugyanis olyan jelenség (lásd az ionoszféráról szóló fejezetet), amely arra mutat, hogy az eddig tárgyalt áramlások csak részletjelenségei egy sokkal hatalmasabb tüneménynek, amelynek a természete azonban még nincs tisztázva. 6. A villámhárító. Amikor Franklin 1783-ban megjelent a francia akadémiában, d' Alembert a következő verssel üdvözölte: Eripuit coelo fűimen, sceptrumque tyrannis! Ez is mutatja, mennyire összekapcsolódott Franklin neve a villámhárítóval. Úgylátszik W all angol fizikus volt az első, aki a 18. század elején kifejezésre juttatta azt a gondolatot, hogy a villám elektromos kisülés. Sétabotjának borostyánkő gombja volt, és észrevette, hogy ha ezt a gombot a kezével dörzsölte, á sötétben az néha fel-felvillant. Ezután nagyobb borostyánkő darabbal kezdett kísérletezni. Gyapjúval dörzsölte, és így újra megkapta a fénytüneményt. Ha dörzsölés után az ujjával közeledett a borostyánkőhöz, kis szikrák jelentkeztek. A szikra fénye, sistergése keltette fel benne a gondolatot, hogy a villám is hasonló elektromos tünemény lehet. Megerősítette ezt a feltevést W inklernck az a tapasztalata (1740), hogy ha a villám rossz vezető burokban (pl. bőrben) elhelyezett fémet olvasztott meg, a bőrön nem látszottak az égés nyomai. Ez mutatta, hogy a villám nem lehet egyszerűen láng vagy tüz, hanem inkább elektromos kisülés. Ezt a nézetet vitte aztán Franklin diadalra. Ismeretes volt Franklin előtt Guericke tapasztalata az elektromos csúcshatásról. Ha elektromossággal megtöltött jó vezető közelében csúcsos végződéssel ellátott földelt vezetőt helyezünk el, az első test hamarosan elveszíti a töltését: a csúcs mintegy leszívja azt a testről. Ezen a módon a zivatarfelhők elektromosságát is eltávolíthatjuk — irta Franklin 1750-ben egyik levelében —, lia a ház tetejére néhány méter magas rudat állítunk, amelynek hegyes csúcsát bearanyozzuk, hogv meg ne rozsdásodjék. Ha a rudról erős vezeték halad a házon kivül a föld nedves részéig, akkor rendelkezésünkre áll a csúcsos jó vezető, amely a felhő elektromosságát elszívja, mielőtt a kisülés, a villám lecsapása bekövetkeznék. Egyenlőre senki sein alkalmazta ezt a villámhárítót, de Franklin gondolatát felhasználva a francia d' Alibard 1752-ben megpróbálkozott a felhő töltésének leszívásával, hogy így kétségtelenül kiderüljön, hogy a zivatarban elektromosság működik. Felállított egy 13 méter magas szigetelt vasrudat, és amikor felhő vonult cl felette, jelentékeny hosszúságú szikrát kapott a rud alsó végéből. Franklin majdnem ugyanebben az időben csúccsal ellátott sárkányt bocsátott fel fia társaságában nagy magasságra, és a sárkányt tartó érlék júliusban, a legnagyobb januárban mutatkozik. Napi váltakozás is jelentkezik. LognagyoDb a/, érték d. e. 9-kor és este 8—9 órakor, legkisebb hajnalban 1 órakor és d. u. 2-kor. 3•