Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1939

•ói kisülések egymásután, akkor a második, harmadik villámnál a lefelé haladó kisülés már nem akadozik annyira, hanem mint egy folytonosan mozgó világító dárda halad nagy sebességgel lefelé. Ilyenkor ugyanis az ujabb kisülésnek már rendelkezésére áll az előbbi kisülés ionokban gazdag pályája. Érdekes részlete még a megfigyeléseknek az is, hogy a lefelé száguldó előkészítő kisülésnek nem kell egészen elérni a földet, mert ha már a földközelbe jut, akkor a talajból, vagy valamely a föld színéről kiemelkedő tárgyról megindul feléje a kisülés. 1.2—1.8 m hosszú ilyen fölfelé törő kisüléseket figyeltek meg, de valószínűleg hosszabbak is előfordulnak. E kisüléseknek a magja átlag 1—2 cm átmérőjű, felfelé száguldozásának sebessége pedig talán 30,000 km másodpercenkint. Hogy megmérjék a villámban haladó áram erősségét, villámhárítók és a villámnak kitett vezetők közelében acélpálcikákat helyeztek el, és megállapították, hogy ezek milyen erős mágnessé váltak a villám áramának hatására. A kísérleti adatokból számítva az áramlás legnagyobb erőssége 20,000 és 50,000 ampér között szokott lenni, de 120,000 ampért is mértek. Ez az erős áram természetesen csak nagyon rövid ideig tart, talán 0.001 másodpercig, vagy addig sem. A villám áramában átfolyó egész elektromos mennyiség maximálisan 20 coulomb lehet. Az egész villámra eső feszültségkülönbség 100 millió volt körül van, a több km hosszú villámban talán az 1000 millió voltot is eléri. A mi alapföladatunk szempontjából legfontosabb az az adat, hogy a villámok 85—90o/o-ában a megfigyelések szerint negativ elektromosság jön a felhőből a földbe, és pozitív elektromosság távozik a földből. Mindkét jelenség a Föld negativ töltését szaporítja. Csak még a számbeli adatokat kell összehasonlítanunk. Az eddigi megfigyelések szerint 40,000 zivatar van naponként az egész Földön, és minden másodpercben átlag 100 villám jelentkezik. Ha egy villámra átlag 20 coulombot számítunk, akkor egy másodperc alatt a földbe 2000 coulomb jut. IIa azt vesszük alapul, hogy a villámok 85o/o-a hoz negativ töltést a földbe, és 15o/o pozitivot, akkor a negatív elektromosság 70<J/

0-OS többsége még mindig 1400 coulombot jelent másodpercenkint. Ez pedig 1400 ampères áramot ad, ami a maga negatív töltésével már ellensúlyozhatja a légköri elektromos áram hatását, A tapasztalat szerint a villámok e negativ áramát még erősíti a csúcsos tárgyakon, fákon, hajóárbócokon stb. fellépő csúcskisülések hatása, és így vizsgálódásaink folyamán itt találkozunk először olyan elektromos jelenségekkel, amelyek komolyan számbajöhetnek, ha a Föld negativ töltésének a magyarázatát keressük.

1

3) A további vizsgálat tudja majd a kérdést végleg eldön1

3) Természetesen merül fel ezzel kapcsolatban a kérdés, a szakgatottan jelentkező villám árama hogyan tudja a Föld egyenletes feltöltődését megadni? De nem is szabad azt gondolnunk, hogy a Föld töltése — és így a légköri potenciálcsés is — mindig változatlanul ugyanaz. Vannak szabálytalan és szabályosabban ismétlődő változásai. Az 1 m-re eső potenciálesés az év folyamán 100 volt és 200 volt között változik. Európában a legkisebb