Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1939
17 zák az északi fényt. Mivel a tüneményben a Föld mágnességének lényeges szerepe van, érthető, hogy az erősebb északi fényjelenségek a földi mágneses erő nagyobb háborgásával vannak összekötve. Még csak a Napból érkező gyors elektronok eredetéről kell valamit mondanunk. Igen nagy sebességre van szükségük, hogy a 1" öld mágneses erejének ellenére ennyire meg tudják közelíteni a Föld felszínét. Alfvén ezerint 100 millió volt feszültséggel kellene mozgásba hoznunk az elektronokat, hogy a szükséges nagy sebességet megkapják. Mi hozza létre a Nap felszínén ezt a nagy feszültséget? Ugyanaz az ok, mondja Alfvén, amelyik az indukció jelenségénél megindítja a tekercs áramát, ha hirtelen mágnesrudat dugunk a tekercs belsejébe. A Nap felületén is működnek a mágneses erők. A Nap a Földhöz hasonlóan egyetlen hatalmas mágnesnek tekinthető, amelynek erőtere 25—50 Gauss intenzitású. Ezenkívül megfigyelhetők a Nap felszínén sötét foltok (napfoltok), amelyekben az elektromosság örvényszerű áramlásban van, s ezáital 4000—5000 Gauss erősségű mágneses tér keletkezik a Napfoltokban. Alfvén elmélete abból a tényből indul ki, hogyha két mágneses tér egymáshoz képest elmozdul, akkor elektromotoros erő keletkezik, amelyik az elektromos részecskéket gyorstdó mozgásba tudja hozni. A napfolt és a Nap mágnessége amiatt mozdulnak el egymáshoz képest, mivel a Nap nem merev testként forog a tengelye körül mint pl. a Föld —, hanem annál lassúbb a keringése, minél meszs/.ebb megyünk a Nap egyenlítőjétől a sarok felé. A Nap egyenlítőjén levő pont pl. 25 nap (alatt forog körül 360°-kal, a 40" szélességen levő pont azonban csak 27.4 nap alatt. A Nap e sajátos forgása miatt a napfolt-mágnes és a Nap-mágnes elmozdulnak egymáshoz képest a forgás közben, és így indukálódhatik az a százmillió volt feszültség, amelyik az elektronoknak a Föld felé való gyorsításához szükséges. A nagy gyorsító feszültség miatt a Napból kirepülő elektronok sebessége csak néhány (kerekszámban 4) km-rel kisebb a fény sebességénél, 5) ezért kb 8 perc 20 másodperc alatt befutják a Napot a Földtől elválasztó 150 millió km távolságot, megérkeznek 5) A relativitás elmelete szerint semmiféle testnek sebessége sem lehet nagyobb a fény sebességénél. Mivel 100 millió volt gyorsító feszültségnél az elektron sebessége már csak 1 km-rel kisebb a fény sebességénél, azt gondolhatnék, hogy a gyorsító feszültség további növelése már nem jelenthet lényeges változást az elektron mozgásánál. A sebességet nem is változtatja észrevehetően a feszültség növelése, de annál inkább az elektron tömegét. A relativitás elmélet szerint ugyanis a mozgási energiának is van tömege (nagyságát megkapjuk, ha az energiát elosztjuk a fénysebesség négyzetével), és tv a txmeg hozzáadódik az elektron eredeti tömegéhez. Ha az elektron sebessége már közel van a fénysebességhez, a tömegnek ez a megnövekedése nagyon jelentöSj s épen a nagyra nőtt tehetetlen tömeg miatt nem tudja a feszültség az elektron sebességét észrevehetően fokozni. Néhány számadat szemlélteti a viszonyokat. 1 millió volt feszültségnél az elektron tömege már 9-szer nagyobi) az eredeti tömegnél, 100 millió voltnál majdnem 200-szor r 1000 millió voltnál majdnem 2000-szer, 10,000 millió voltnál majdnem 20,0<x;szer nagyobb, mint az eredeti érték.
