Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1939

18 a Föld légkörébe, és ott létrehozzák az északi fény jelenségét. A mondottakból érthető, hogy miért jelentkezik az északi fény erősebben, ha nagy a napfoltok száma a Nap felszínének felénk néző részén. A Föld mágneses terének erős zavarai, nagy mágneses zivatarok is kisérik a jelenség kialakulását. Látjuk tehát, hogy a Napból érkezik elektromos töltés a Földhöz, de ez nem tud lejutni egészen a Föld felszínéig — hisz az északi fény nagy magasságban mutatkozik — tehát a Föld negativ töltésének megmagyarázására más jelenséget kell keresnünk. 3. A kozmikus sugarak. Az utolsó évtizedekben egy újfajta sugárzást fedeztek fel q fizikusok, amelynek az áthatoló képessége sokkal nagyobb, mint a Nap elektronsugaraié. Nemcsak a Föld légkörét tudja átszelni ez kozmikus sugárzás, hanem még egy 100 m vastag acéllal sem lenne elegendő itt a Föld felszínén, hogy egészen megvédjen bennünk a hatásaitól. Már a 18. században észrevették, hogyha egy elektroszkópot megtöltöttek elektromossággal, hiába volt a leggondosabb szigetelés, lassanként mégis elveszett a töltése. Coulomb vizsgálta először ezt «a. jelenséget kísérletileg 1785-ben, és arra gondolt, hogy a levegő molekulái veszik át lassankint érintkezés útján a test elektromosságát, és ezek viszik tovább. A jelenség teljes tisztázása csak a. jelen század elején sikerült, főleg Elster és Geitel vizsgálatai alapján. Megállapították, hogy a levegő közömbös molekulái közt kisebb számban vannak olyanok is, amelyeknek pozitív vagy negatív töltésük van. Ezek az ionok. Ha az elektroszkópnak pl. pozitív töltése van, magához vonzza a környező levegő negatív ionjait, s ezek rontják le az elektroszkóp töltését. Az ionok keletkezését különösen azóta sikerült megmagyarázni, amióta felfedezték a rádióaktivitás jelenségeit. A rádióaktiv testek x, [i és v sugarakat bocsátanak ki magukból. Az * sugarakban a hélium pozitív töltésű atommagjai repülnek 20,000 km másodpercenkinti sebességgel. A sugarak elektronokból állanak, amelyeknek sebessége megközelíti a fény sebességét, a y sugarak pedig a Röntgen-sugarakhoz hasonlók. Mindezek a sugarak ionizálni tudják a levegő atomjait, vagyis szétszakítják őket ellenkező előjelű elektromos töltésű részecskékre. Az a sugár a normális nyomású levegőben minden cm-nyi uton kerekszámban 100,000 ionpárt termel, de csak 5—6 cm utat tud így befutni,mert a levegőben annyi energiát veszít, hogy már nincs tovább ionizáló hatása. A ß sugár cm-enként csak 100 ionpárt termel, de néhány m hosszú uton tudja érvényesíteni a hatását. A y sugárnak a legnagyobb az áthatoló képessége de ionizáló hatása még a £ sugárénál is vagy százszor ki sebb. Az útjába kerülő atomból elektront szabadít ki, és taszít tova. 6) Csak néhány rövidéletű rádióaktiv anyagnál akadnak oly nagy sebességű részecskék, hogy a halástávolságuk a levegőben eléri a 9—11 cm-t.