Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1938
'38 II. Jedlik nyomán terjedtek el: Halmazállapot. Hullámelhajlás. III. Tévesen tulajdonították Jedliknek e szavakat: Haladvány. Térfogat. IV. Valószínűen Jedliktől származnak: Ejternyő. Megfigyelés. V. Jedlik részint maga alkotta, részint egy-egy természettudományi fogalom kifejezésére lefoglalta a következőket: Delejzár, zárvas. Dugattyú. (Ejternyő,) szállernyő. Eredő, összetevő. Erősz, erőszet. Ferdény (trapéz.) Hanglebegés, -ütés. Hátrány. (Hullámsarkítás hely.) rezgirányítás. Hullámtalálkozás. Huzal. Kitérés (elongáció.) Kéjlég. Lejtmérés. Meneny (ión.) Merőleges. Mérke. Nézge. Nyomaték. Szorittyú. Tolattyú. Vetület. Villamfeszítő. Villamszedő (-sűrítő h.) Osztógép. Zönge, csönge. Nemcsak a Műnyelvi Bizottmányban végezte Jedlik a szógyűjtésnek munkáját, fáradhatatlan maradt ebben késő öreg koráig. Korábbi és későbbi írásaiban nem egy olyan szó rejtőzködhetik még, melynek ő a meg nem nevezett szerzője. Csak azon fáradozott, hogy szeretett tudománya édes anyanyelvén a legszebben hangozzék. Az akadémia elnökének, gr. Teleki Józsefnek körleveléből mintegy intő szózatul ezt írta Természettanának egyik, nyomtatásban meg nem jelent előszavába: »A birodalmi alkotmány 5-dik §-a szerint minden néptörzsöknek megsérthetetlen joga van védeni s ápolni nemzetiségét és nyelvét ... Minél szorgalmasban járulandnak önök irodalmi munkásságuk által e czél létesítéséhez, annál inkább fogják a magyar faj nemesebb kimíveltetését elősegíteni, és ezzel az emberi boldogság öszvegét nevelni. E czélt kormány és nemzet egyformán óhajtják és követelik.« E követelést Jedlik erejétől telhetően igyekezett megvalósítani; szókincsünket nemcsak szaporította, de gazdagította is! A szertárőr panaszai, tanulmányútja, javaslatai. Thun rendszerének voltak a természettudományi oktatásra üdvös intézkedései; a természettudományi gyakorlatok elrendelése az egyetemen 1 szertárak alapításának sürgetése a középiskolákban új célkitűzést is jelentett. Ennek a célnak az eléréséhez azonban nem elég a tanár lelkesedése; a gyakorlatokhoz termek és eszközök kellenek, mindehhez pedig pénz. Jedlikben az oktatás ügyéért buzgó lelkesedést rövid időre lelohasztotta a felsőbb támogatás hiánya. »Meg fognak-e és kitől téríttetni a legjobb szándékból előlegezett költségeim«, kérdi önmagától 1849. júl. 15-én, amikor az 1848. márc. 21-éig 1572 p. frt 44 4/ 5 kr-ra emelkedett, a szertár részére előlegezett költségének ellenösszege helyett még a beadott iratokat is alig bírta lemásolásra megkapni. »Szolgáljon ezen emlékirat szomorú intésül mind nekem, mind a tanszékbeni követőimnek!« (I. r. 40—42. old.) Ok-