Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1938

37 Jedliknél 1850 (Term.) ...« — A kidolgozott műszavak kéziratában Jedlik többször írja: »proieetio = vetés, vetület, vetmény«, sőt egyik helyen hozzá is fűzi: »magam szerint;« ezzel el is oszlatott minden kétséget. Természettanában csak vetület néven nevezi a proiectio fogalmát, pl. a Függ.-ben. Az 1851 folyamán kiadott kőnyomatos Fénytan-ból (106. old.) megtudjuk, hogy a vetés szóval a cselekvést jelöli meg: »... vetés (projectio) által történnék...«; a napállító is »veti« a sugarakat. V illám feszítő. (L. III. rész 40—53, 60—85 old.) (Mot. XX. 1879. 248—52. old.) A mai atomágyúk, lökésgenerátorok, stb. ősét, saját feltalálású, szikrahosszabbító, feszültségnövelő készülékét Jedlik 1873-tól villamfeszítő, villámfeszítő, villamosságot feszítő, intensator, Elektricitätspannende Batterie névre nevezte el; legtöbbször villamfeszítő fordul elő írásaiban. (III. rész 62. old.) Villamszedö. A Miiszt-ban »Ladungsflasche der Elektricität, phys. villanyszedő«. — Tarczy a Volta-féle elektrométer kondenzátorát már villanygyűjtő, sűrítő néven tárgyalja, de a »Leydai palaczk nem szerepel, mint ú. n. sűrítő. (Tt. II. 184—6.) Schirkhuber is csak a Volta-féle kondenzátort nevezi villanysűrítőnek, de a Franklin-táblát és a »fegyverzett palaczkot« nem. (Tt. II. 158— 62.) — Jedlik általánosabb értelemben is használja a sűrítő elnevezést, de a villamosság felhalmozására szolgáló eszközöket gyűjtő, legszívesebben pedig villamszedő néven nevezi. (V. ö. III. rész. 53—60.) (Mot. XII. 1868. 338—43. old.) Zönge, csönge. A Miiszt-ban, »Klang, phys. csönge. Ton in der \kustik, phys. zönge, zcnd. Monochord, phys. egyhuros (hangszer), zendmérő, hangmérő«. — Szily szerint a Nyúszt-ban: »Zönge, Jedlik 1850 (Term.): tonus phys. értelemben... Képzése hasonló az ingáéhoz. A szótárak közül először Ballaginál (1851.)« Szily ,a csönge szóról nem ír. — Tarczy csak hang és hangmagasság között tesz fizikai különbséget. (Tt. I. 336.— és 341.— old.) Schirkhuber szerint (Tt. I. 208.) a »Szabályos rezgésű hang: csörgés (Klang), és ha a rezgések különbsége vétetik figyelembe: szorosb értelemben vett hang (Ion)...« — Jedlik ezt a meghatározást adja Természettanában (400. old.): »IIa bizonyos egyneműség és szabályosság uralkodik, akkor a származott összetett hang csöngés v agy zöngés-nek (Klang) mondatik; és ha benne 1 mpercz alatt végzett rezgések száma vétetik tekintetbe, zönge (Ton) nevet visel. Jedlik valójában nem a hangmagasságot, hanem az ú. n. zenei hangot nevezte zöngének: > Minden értelmes hangnak, mellvet zöngének (Ton) nevezendünk, többféle... rezgési szám felel meg.« (307. old.) A továbbiakban is külön szól a zönge magasságáról; a hangskála zöngmenet, zönglcjtő ; a inonochord »egvhurony«. — \ Nytszt-ban nincs meg sein a csönge, sem a zönge, csak a csönög, zönög; ezekből alkotta Jedlik mindkettőt, ahogyan a Szh szerint az inog-ból alakította Bugát az inga műszavát. A bizonyítékok alapján így csoportosíthatók a felsorolt szavak: I. Nincsen, vagy csekély a része Jedliknek ezek megalkotásában: Áram. Delej. Gyorsulás. Hullámsarkítás.