Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1938

'36 momentum staticum-ot Bugát (Szh) és Tarczy (Tt. I. 112., 128.) mozzanat, Schirkhuber (Tt. I. 60.) egyensúlyi hatvány néven tárgyalja. — Jedlik Természettanában (Függ.) : »Nyugtani, tehetlenségi nyomaték: Momentum staticum, inertiae;« kizáróan csak nyomaték fordul elő a szövegben is; (pl. 141., 232. old.) A kidolgozott szavak kéziratában a momentum sokszor szerepel, de mindig mint nyomaték vagy nyomadék. A nyomaték tehát Jedlik révén került a természettan nyelvébe. Osztógép. A Műszt-ban »Theilmasehine, math. osztógép, osztókorong«. — A Szh-ban: »Harrison's Theilmasehine: Részmozgony«. — Jedlik Természettanában ez a gép a 18. oldalon, és ennek megfelelően már az 1844 előtt készült kéziratban osztógép néven szerepel; de a későbbi évtizedekben Jedlik ritkán használja ezt a saját műszavát, és a gépet működésének szabatosabb kifejezése végett inkább vonalzó gépnek nevezi. (L. e mű I. rész. 84— 116. old.) Szorittyú. Ezt a szót nem említi sem Bugát (Szh.), sem Tarczy, sem Schirkhuber. — A Műszt-ban csak ez áll: »Klemmhaken, arch. szorító horog.« — Jedlik Természettanának már az 1844 előtti kéziratában is sokszor szerepel a szorittyú a szorító csavar, stb. értelmében; (pl. 18., 210. old.) a Függ.-ben »Szorittyú: Klemme«. Jedlik alkotta ezt a szót a dugattyú mintájára. — A hidraulikus kosnak szelepe, szellentyűje »szekertyü« néven szerepel a 379. oldalon, de csak egyetlen egyszer; a kézirattal való ,öszszehasonlításból ugyanis kiderül, hogy a szekertvű a szellentyű-nek téves szedése. Térfogat. A Nyúszt szerint: »Térfogat, Jedlik 1850 (Terin.): volumen. Fogarasinál (1848) térfogalom: rauminhalt; Ballaginál (1854): tértartalom, de ugyanitt már volumen alatt térfogat is. Viszont a Mmt szerint: »volumen... térfogat (Petzval, Fels. Menny. 1850.)« — A térfogat szót azonban nem alkotta sem Jedlik, sem Petzval, mert megvan már Tarezynál (Tt. I. 93.) : »A betöltött hely: térfogat.« — Schirkhubernél is (Tt. I. 5.): »A tér nagysága, mellyet a test elfoglal, térfogat (volumen)«; továbbá (II. köt. IX. old.) : »Térfogat = térfogalom, volumen.« Tolattyú. A Műszt-ban »Schuber, arch. tolóka. Schubventil, mech. gőzfiók, tolattyú«. — Jedlik Természettanában (Függ.): »Tolattyú: Schuber«; nagyon sűrűn szerepel már az 1844 előtti kéziratban is (pl. az osztógép leírásában, 18. old.) — A Nyúszt a szó szerzőségét Jedliknek tulajdonítja: »Tolacs, tolattyú, 1. dugattyú... Ugyancsak Jedliknél tolattyú : Schieber. — Kulcsár István... (1808) a stoplit dugacsnak, a riglit pedig tolacsnak nevezte.« — A kidolgozott szavak között Jedlik több helyen ajánlja a Schuber, Schubventil helyett a tolattyú szót. Vetület. A Műszt-ban »Projection, math., astr., graph. vetület, vetődés, vetés«. — A Mmt szerint: »proiectio... vetődés, vetés, vetület (Műszt. 1858), vetmény (Bajusz, Xaptért. 1870), vetítés (Suppán, Ért. 1879.)« — Szily a Nyúszt-ban megnevezi a vetület szó szerzőjét is: »Vetítni, Vész Ármin János 1858 (Műszt). Szóbeli értesülésem szerint. Különben a vetület, proiectio, megvan már