Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1938

'32 val él Jedlik is Természettanának 1844 előtt megírt részének kéziratában, de már ebben is halmazállapot-ra javította át, a nyomtatott kiadásban pedig csakis halmazállapot-ról tárgyal. Ez a műszó tehát nem Jedliké, de ő vitte át a természettan műnyelvébe. — A Műszt-ban »Aggregationszustand, phil., phys. chem. halmazat«. Ámde a halmozat a phys. aggregatum értelmében a Nyúszt szerint megvan már az 1834-es Philosophiai Műszótárban. Hanglebegés, hangütés. Schirkhuber a régebbi lebegés szóval a légneműek hullámmozgását jelöli meg (Tt. I. 221): »Ha a hanglebegések... a szabad légben haladnak: a hang minden irányban hallatik . ..;« a mai értelemben vett hanglebegést nem tárgyalja. Jedlik Természettanában a Tartini-féle hangokkal kapcsolatban ez olvasható (500. old.) : »a rezgések' összeütési pillanatában a zöngék erosbülése hallható, melly hangütésnek vagy lebegésnek (Schweben) mondatik. Ezen hanglebegési tünemény észrevehető, ha. . . A hanglebegés műszavát tehát Jedlik vitte a természettan nyelvébe. Hátrány. A Műszt-ban »Vortheil, merc., cet. előny. opp. Nachtheil, Abbruch, hátrány, kár, kisebbség«. — Érdekes Szily megjegyzése a Nyúszt-ban : »Hátrány. Noha Jedlik Természettanában (1850) találom először, nem hiszem, hogy tőle eredne. Szótárban először Ballaginál (1851.) az előny mintájára bámulatos merészséggel alkotva... Előny: Sárváry Béla 1843 előtt. Fogarasi, Magyar és Német Segédszótár 1845.« — Jedlik Természettanának a kéziratában (legkésőbb 1847) minden javítgatás nélkül szerepel a hátrány; így pl. a csapos légszivattyú »legfőbb hátrányának nevezi az ú. n. káros teret (403. o.). De ahol lehet, más szót használ, pl. a légszivattyúnak »ezen hiányán Fortin segített«. A szógyűjteményben »Hátrány: Nachtheil«. — Azokon a lapokon, amelyeken Jedlik magyar műszavak kidolgozásával foglalkozott, többször szerepel: »hátrány és előny, Nachtheil, Vorzug«, vagy »hátrány = ellene az előnynek«, stb. Mégpedig nem is a »Közéleti szavak« c. 12 oldalas füzetkében, hanem a »Természettani szavak« között. Szily talán azért tamáskodott, mert nem gondolta, hogy Jedlik a közéleti kifejezésekre is keresett szavakat. Különösen érdekelték az ellentett értelműek: »róg a jog ellentéte — rossz cselekedet ; vagy »rog, rogos, rogosít, rogtalan (ex ró imputare) adaequ. Schuld, schuldig, schuldlos.« — Ez a néhány adat talán elégséges Szily tamáskodásának az eloszlatására. A rog természetesen nem került a Müszt-ba; lehet, hogy nem is Jedlik következtette ki hibásan a jog szóból. — A Nytszt-ban a hátrány nincs meg. Hullámelhoilás, diffractio, inflexió. A Műszt-ban »Beugung, Inflexion, phys. hajlás.« — Jedlik Természettanában (Függ): »Hullámhajlás: Inflexió undarum«; a szövegben (388. és köv., 521. old.) váltakozva hullámhajlás, hullámelhajlás, hajlás, elhajlás. 1845-ös pécsi előadásában (Mot. VI. 1846. 205—9. old.) a »sugárhajlásról« értekezik. — Tarczy általában a sugarak irányváltozását nevezi elhajlásnak, amely »vagy megszegetésben (dioptrica, — törés, —) vagy elgörbülésben (inflexió = Beugungslehre) áll«. Az inflexió Tarczynál mindig »elgörbülés, görbülés«. (Tt. I. 293., II. 75., 121., stb. old.) — Schirkhuber szerint (Tt. II. 81. old.) az