Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1938

'31 vei is illet. Az erősz, erőszet Jedlik műszavai, amelyek .azonban nem terjedtek el. Ferdény, trapéz. A Miíszt-ban »Trapez, math, kétkeszeg, cjülény, egyenközényded. — A Mmt szerint »trajDezium: ferdény (Arenstein, 1854.) — Ezzel szemben Jedlik Természettanában már sokszor szerepel a Ferdény: Area trapezii«, míg u. o. a »Dülény: Area rhombi«. — A Mmt szerint »rhombus: dülény (Bolyai, Tent. 1832.)« — A trapézt Jedlik a 77-ban következetesen ferdény-nek nevezi, (pl. 191. old.) állítható tehát, hogy a ferdény műszónak szerzője nem Arenstein, hanem Jedlik. Gyorsulás, sebesedés, lassudás. A Műszt-ban »Beschleunigung, phys. met'h. gyorsulás, gyorsítás. — Verzögerung, mech. lassudás, lassítás«. — Érdekes Szily nyilatkozata a Nyúszt-ban: »Gyorsulás ... A gyorsulni ige nincs meg ... az 1848 előtti szótárakban ... Physikai műszóul, úgy látszik, Sztoczek alkalmazta először 1858. (Műszt.)... Az acceleratio Jedliknél (1850) sebesedés. Ma ( 1902 —) az egyetemen: sebesedés, a műegyetemen: gyorsulás. Vagy-vagy!« — Szily rosszalását még szélesebb körre is ki lehet terjeszteni: A mai természettanokban a celeritas sebesség, és nem gyorsaság, az acceleratio pedig gyorsulás, és nem sebesedés. — Jedlik következetes volt az elnevezésben: Pécsi előadásában (Mot. \ I. 1846. 205—9. old. V. ö. e műben I. rész 51—3. old.) csak egyszer szól gyorsaságról, egyébként mindig sebesség-ről, átvéve Tarczy és Schirkhuber révén már elter jedt sebesség szót. — Tarczy sebesedő vagy lassúdó«, Sehirkhubcr »sietett vagy késlelt« mozgásról tárgyal a nélkül, hogy magára az accelcratio-ra, mint menynviségre is kitérne. Jedlik ezzel már mint mennyiséggel is foglalkozik, és a sebesség változását az első időegységben kizáróan a sebesedés értékének nevezi {'Ft. 154): »az első mpercz alatt nyert sebesség... a sebesedés nevét viseli«; vagy (155. old.): »A sebesedés értékét... — Egyébként Bugát Sz/i-ában a »sebesítés« a. m. vulneratio, acceleratio. — Tehát sem a gyorsulás, gyorsítás, sem a sebesedés, lassudás, mint műszó nem származik Jedliktől ; ő csak szabatosabban határozta meg a sebesedés fogalmát. Haladvány. A Műszt-ban Progressio, math. haladvány, sorzat — Az előbbit a Nyúszt Jedliknek tulajdonítja: »Haladvány, Jedlik 1850 (Term): progressio, mathematikai értelemben. — Dugonicsnál (1784 v. 98) folyamat; Pcthcnél (1812) folydogáló szer; Bresztvenszkvnél (1827) aránysor; Győrvnél (1832) haladás.« \ Mmt szerint progressio: haladvány (Brassai, Alg. 1853.)« Kiderült azonban, hogy a haladvány szónak sem Jedlik a szerzője, sem Brassai; megvan már Schirkhubernél nemcsak a szófüggeiékben: Haladvánv = aránvsor, progressio«, hanem a szövegben is. (77. II. 84.) Halmazállapot. A Nyúszt szerint a halmazállapot Ballaginak 1857-es Szótárában jelenik meg először, bár Fogarasinak Műszókönyvében (1835) a halmaz szó már mint főnév is szerepel. Schirkhuber Természettanának szógyűjteményében: »Gyülvénv = halmaz - szerkezeti-állapot, forma adgregationis«; de a szövegben kizáróan csak gyülvényállapot fordul elő. — Gyülvém állapot szó-