Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1938

'26 Kinevezés útján a bizottmány elnöke Toldy Ferenc, az egyetemi könyvtár igazgatója, az esztétika és irodalomtörténet magántanára lett, tagjai pedig Jedliken kívül Horváth Cirill, a pesti kegyesrendi nagygimnázium igazgatója, és Szvorényi József, az egri cisztercita nagygimnázium tanára, kit ideiglenesen Pestre helyeztek át. — Felhatalmazás alapján a bizottság más szaktudósokkal is kiegészíthette magát. így lett tag Fogarasi János, yáltófőtörvényszéki elnök; Győry Sándor, oki. mérnök; Pólya József, orvostanár; végül Schirkhuber Móric, pesti nagygimnáziumi piarista tanár. — Győry »szakjai némely részének kidolgozása után« a bizottságból kilépett; helyét két műegyetemi tanár foglalta el: Komnenovich Sándor és Sztoczek József. — Az előmunkálatokat Repiczky János, akadémiai könyvtáros, a keleti nyelvek magántanára végezte; a feldolgozott anyag összeszerkesztésében pedig Greguss Ágost volt bölcsészettanár járt el. A bizottmány tagjai között a következőképen oszlottak meg a tudományszakok: Nyelvi szakok: Szvorényi. — Szépművészetek: Toldy. — Bölcsészet: Horváth. — Természetrajz: Pólya. — Történelem, földrajz, csillagászat: Schirkhuber. — Fizika, kémia, mechanika: Jedlik. — Mennyiségtan: Győry, majd Schirkhuber. — Gyakorlati s leíró geometria: Győry, majd Sztoczek. -— Építészet: Győry, majd Komnenovich. — Kereskedelmi és jogtudományok: Fogarasi. Mintául az ugyancsak miniszteri rendeletre készült németcseh tudományos műszótárt használták, amely Prágában 1853 folyamán jelent meg. A szótárnak címszavait szakok szerint osztották szét, és az akkor már használatos, vagy újonnan ajánlott műszók tekintetbe vételével dolgozták fel. Az eredményeket a humaniórák és reáliák szerint kettévált bizottság két alosztályának ülésein vitatták meg, ahol »szótöbbséggel, de legtöbbnyire köz egyetértéssel« döntöttek. Teljesen szakítani az európai műnyelvvel a bizottság nem akart, mert »ennek tudása nélkül el vagyunk zárva a külföld ... tudományos követhetésétől«. Azonban figyelembe vette, hogy »a magyar nyelvet az idegen szók nem csak kellemetlenül zavarják, mint a melynek hangzásától lényegesen elütnek, de... felette nehezen kezelhetők is, miután származékokat csak bajjal és darabosan képeznek. Nem vegyülvén a magyar előadással.. . mindannyi foltok gyanánt ennek tiszta folyását elidomtalanítják«. — A XVI. század tudományos teológusainak, a XVII. század Apácai Csere Jánosának és nagyszámú követőinek példájában viszont fényes bizonyítékát találta a bizottság annak, hogy a magyar műnyelv kialakítása egyre könnyebbé tette a tudományok megértetését. Ezért céljáúl tűzte ki, hogy »a köz műnyelv mellé egy lehetőleg jelentes magyar műnyelvet állít«. Jelentes, azaz jelentéses, kifejező magyar műszókat különösen a kémia terén alkottak már a XVIII. században is nagy számban, de kevés szerencsével. A Comenius—Szilágyi-féle szótár (1673) a materiát anyai dolog-nak fordítja; többeknek véleménye szerint ennek összerántásából keletkezett az anyag. így lett azután a vas-