Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1938

17 jan. 19-én kelt miniszteri rendelet jan. 1-i hatállyal 2500 frt-ban állapította meg a rendes tanári fizetés minimumát, de nem javította a hittudományi karon működőkét, mert mint Jedlik írásában olvasható: »az engedélyezett összeg az egyetemnek hitfelekezeti jelleg nélküli államintézeti minőségéhez köttetett«, az egyetemi alap pedig a fizetésemelést nem bírta meg. Ettől kezdve 2500 frt volt Jedlik törzsfizetése, »évtizedes« korpótléka 315 frt^ leekepénz-pótléka pedig (1869-ben) 768 frt. — Az 1874. ápr. 21-én kelt 10715 sz. V. K. M. rendelet a M. K. főadópénztári »Fizetési ív« szerint törzsfizetését 3130, évi lakbérét 400 frt-ban állapította meg. — Nyugdíját az 1878. okt. 19-i 27001. sz. V. K. M. rendelet ugyancsak 3130 frt-ban szabta meg, de lakbér nélkül. Újítások az egyetemi oktatásban. Az iskolák elnémetesítése egyik főtörekvése volt az osztrák kormányzatnak; megvalósítása Thun Leó gróf nevéhez fűződik, aki 1849 júliusában került a közoktatásügyi minisztérium élére. A pesti egyetemet ugyan még csak 1850. febr. 15-én rendelték közvetlenül a es. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium alá, öszszekötő kapocsnak megtartva a es. kir. polgári biztosságot, ámde a tanügy ideiglenes szervezésének alapelveit Geringer már 1849. nov. 6-án úgy hirdette ki, hogy ezeket vele a miniszteriközölte okt. 9-én. Az »Alapelvek« 8. §-a kimondja, hogy az egyetemek alapfeltétele a tudományosság, de figyelembe kell venni a nemzetiségi szükségleteket is, amit többféle tanítási nyelvnek egyidejű alkalmazásával lehet elérni. Ez a tervezet tehát a magyar nyelv kizárólagos alkalmazásának a megszüntetésével kezdte volna meg a harcot drága anyanyelvünk ellen.

1) Ezzel a tervezettel és az ú. n. tanszabadsággal kapcsolatban az Egyetemi Tanács 1849. okt. 20-án kérdéseket intézett a tanárokhoz. Jedlik részletes választ dolgozott ki; ennek fogalmazványából kiderül aggódó felfogása a tudományosságot elvben előmozdító, de a valóságban veszélyessé válható tanszabadságról, továbbá diplomatikus érvelése a magyar tanítási nyelv mellett: kimutatja, hogy a tanítási nyelv kérdésében csakis a vidékre lehet bízni a döntést, mivel a tanuló ifjúság nag} része a vidékről származik. Titkon abban reménykedett, hogy az egyetemre iratkozóknak túlnyomóan magyar »vidéke« a magyar tanítási nyelv mellett dönt. »Tekintetes egyetemi Tanács! E folyó évi October 20-dikán kelt s alolirttal 25-dikén közlött körlevél sokkal fontosabb, és számra nézve bőbb kérdéseket foglal magában, mintsem alolirt azokra néhány nap alatt rendszeres és kimerítő feleletet adhatna; ennek okáért azok közöl némelyeket mellőzvén a következőkben nyilatkozik :« 1. A tanítási szabadságra nézve alolirt véleménye oda járul, hogy az minden korlátok nélkül bárkire ki nem terjeszthető; mert !) Szent

pétery i. m. 388—9. old. 2