Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1938

A bölcsészeti kar naplóját Jedlik 1848. március 15-étől július 26-áig magyarul vezette.

1) Ettől kezdve 1849. augusztusáig hallgat a Diarium. Ebben az időben a kar nem fejthette ki áldásos tevékenységét. 1849. jún. 30-án a magyar kormány Pestről Szegedre vonult, júl. 19-én pedig Haynau szállta meg Pestet. Aug. 13-án a világosi fegyverletétellel lezárult a szabadságharc dicső koszaka^ szomorú idő következett a bölcsészeti kar életében is, főként az időszak legelején, amikor egyesek önző túlbuzgóságból szinte nagyobb terrort fejtettek ki a karon belül, mint amekkora nyomással az idegen uralom nehezedett reája. Jedlik szomorodottan állapította meg, hogy a karnak néhány tagja mennyire át tudott nyergelni. »Jellemzések« c. lapján, melyet ennek az életrajznak első része a 69. oldalon töredékesen már ismertetett, ezeket írta: »3—5-7-—5—13. A m. minisztériumtól hivatalát elfogadván, még seniorságot is kért, s hogy meg nem kapta nem áz ő erdeme vala. Kérdésre vonatván azt feleié, hogy a megholt (— ? —) véleményivel összhangzólag a m. kormány szemei közé homokot kelle szórni! Bátor a hódolatot minden ellenszegülés nélkül aláirta, a magisztratusban még is helyett foglalt; a vele hasonló ügyben, s semmivel sem compromittáltabb társai ellen zsarnokoskodni kezdett; a legkisebb sympathiát a magyar nemzetiséghez eltiprással fenyegetett; azon időt mondá beállottnak, mellyben nem a foghatóság, hanem csupán a kormány iránti gondolkozás módja vétetik tekintetbe. Télfy tanár ellen az együtt ülő helyettes tanárokat, kik teljesen zsarnoksága alatt állottak, mert ő általa választattak olyanokká, per ja vagy nein által voksoltatta; ámbár azoknak egy része a nevezett tanárt nem is ismerte, s csak magától a voksot sürgetőtől informáltattak. — Rigorosumok tartására egv őt jellemző véleményt adott be, mellyre nézve az orvosi kar legméltóbban, a bölcsészeti pedig legnagyobb illedelemmel és a senatusi jóváhagyással felelt. — Midőn a bölcsészeti kar az illetett tanulmányát a bölcsészeti karhoz vagy legalább a mathematikai tudományokhoz nem tartozónak nyilvánítá, ellenóvást tett; későbben pedig, midőn attól lehete tartani, hogy a bölcsészeti kar tanárai a gymnasiumhoz fognak csatoltatni, lépéseket tett az iránt, miként ő a jogászi karba tétetnék által; ma így, holnap amúgy, a mint a szél fúj.« Annak ellenére, hogy Jedlik számjegyekbe rejtette a nevet, sőt 13-at írt 12 helyett, mégis fel kell deríteni ;a titkot, hogy Jedlik szorult helyzete jobban előtűnjön. Degen Jánosról van szó, akinek Jedlik a fizika rendes tanszékének megpályázásában erős versenytársa volt, és aki már ekkor megmutatta ellenszenvét Jedlikkel szemben. (I. rész. 30. és köv. old.) Degent, mint :a fizikai tanszéknek adjunktusát, 1830-ban nevezték ki az állami számviteltan nyilvános rendkívüli tanárává a bölcsészeti karon. Jedlik kineveztetése előtt a természettani széken helyettesített. 1848. július 13-ától mint helyettes bölcsészetkari igazgató vezette az ügyeket. 1849. júl. Március 24-éig terjedő részét szó szerint közölte Zelovich Kornél: A M. Kir. József Műegyetem és a hazai technikai felső oktatás története. Patria. 1922. 63—66. old.