Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1938

17-én pedig, mint az egyetemi rektornak helyettese tett jelentést gr. Zichy Ferenc országos főbiztosnak az egyetemi személyzetről. Minthogy a számviteltannak a bölcsészeti karon nem volt ny. rendes tanári széke, Degen sem kerülhetett a jobban javadalmazott állásba. Érthető tehát, hogy a természettani székre kacsintgatott, illetőleg hogy a maga tanszékét a bölcsészeti karon rendesnek kívánta minősíttetni. Amidőn pedig a bölcsészeti osztályt erősen fenyegette a gimnáziumi osztállyá való lefokozásának a veszélye, Degen valóban áttetette magát, illetőleg tanszékét a jogi karra az 1851/2-es évben.

1) Megszámozva az ABC betűit és a 13. helyett ..a 12.-et véve, Degen neve kerekedik ki; Jedlik adatai ugyancsak egyeznek a Degenre vonatkozókkal. Az egyetemnek önkormányzatát, rektor- és dékánválasztó jogát a császári kormány hamarosan megszüntette. Báró Geringer Károly, Magyarország császári polgári főbiztosa, 1849. aug. 20-án közölte az egyetemmel, hogy az 1849—50. évre kinevezés útján magisztrátust kapott, amelynek elnöke Yirozsil Antal, a pesti egyetemen a természetjog tanára. Virozsil mellé a bölcsészeti kar részéről Mayer Lambert, a csillagászat, és Reisinger »János, a történelein tanára kerültek, mint társak. Az elsőnek távolléte miatt Degen János lett a helyettese, mint legidősebb tanár; Degen ezt a tisztét Mayer visszatérte után is megtartotta. A dékáni tisztet Reisinger .János töltötte be. Virozsilra kedvezőtlen fényt vet, hogy ő mondotta az üdvözlő beszédet, amikor az egyetemi tanács Ilaynau előtt tisztelgett 1849. dee. 13-án. Gyanús színben tünteti fel nagy rokonszenve a császári biztos iránt, és hogy már 51-ben kir. tanácsos lett. Viszont több adat van arra is, hogy törekedett az egyetemi és hazafias érdekeknek az előmozdítására. Virozsillel .Jedlik nem állott különösebb összeköttetésben, bár Yirozsil is jelen volt a meghívottak között, akiknek Jedlik még 1840-ben bemutatta első rácsait és elektromágneses készülékeit. (I. rész. 26—7. old.) Szorosabb volt a viszony .Jedlik és Mayer Lambert között. (I. rész. 31. old.) Mayer csehországi (teplai) premontrei kanonokot, a bécsi obszervatórium adjunktusát, 1835-ben nevezték ki Pestre a csillagda prefektusává és a csillagászat tanárává. 1849 áprilisában, amikor a honvédség közeledtére arról értesült, hogy a polgárság az ö viselkedését gyanúsnak tartja, »szökve«, azaz bejelentés nélkül távozott az országból, és csak a szabadságharc után tért vissza. Mayer ugyan nem tudott magyarul, de azt óhajtotta, hogy a tanszéken magyar csillagász legyen az utódja. Bizonyítja ezt Jedliknek egy a pannonhalmi főaj>áthoz írt levelének fogalmazványa : ... A csillagdában az Adjunetusság megürülvén Mayer Lambert csillagdai felügyelő által felszólittattam, miszerint Méltóságoddal ezen körülményt avégből tudatnám, nem volna e szives a Degenre vonatkozó adatokra nézve 1. Szentpétery Itnre: A bölcsészettudományi kar története. Budapest. 1935. — 316, 215, 374, 384, 316 és 118. old — A b. Geringer alatt kinevezett magisztrátusra von. 1. 385. old.