Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1937

•26 szabb. oldala át ne üttessék.« Ha a mérő palackra szerelt »kisütő beállittatik a kivánt távolságba, mely a megtöltendő palaczk legvékonyabb falához legyen alkalmazva, akkor a két palaczk egyenlő feszültségü villamossággal fog megtelni, s mind a mellett csak a kis palaczk fog tulajdon kisütőjén kisülni, minek megtörténte után a további töltés beállitandó.« »Cg}' is lehetne gátolni a villamosságok átváltozását, ha a megtöltendő palaczk gömbje a gép tevőleges kivezetőjét nem érintené, hanem hozzá bizonyos közelségben volna; a palaczk külső felülete összekötve lehetne a tagadó kivezetővel.« — Azonban ezen az ú. n. segédszikraközön át a palack nem kaphatná meg a gép teljes feszültségét. Jedlik az elektromosságnak a gépben való kellő áramlását a külső sűrítőnek a legnagyobb fokra való megtöltése alatt más, jobb módon is lehetővé tette: »Ha a két vezető golyói 4 hüvelyk hosszú 5-szörös madzaggal összeköttetnek, akkor a gép villamossága folytonosan ugyanaz marad, és a palaczk igen jól megtölttetik, habár külső boritéka a kivezetővel fém huzal által köttetik is össze. Ha a két vezető golyói kis viasz hegyekkel láttatnak el, közöttük a szikrák helyett sugár fürt fog látszani. Minél gyöngébb a gép villamfolyama, annál jobb vezetőnek kell lenni a villamváltozást gátoló köznek. 25. Mart. 1869.« Mivel a gép működése a kísérlet alatt erősödhetik, gyengülhet, a »madzag« ellenállását pedig kényelmetlen újra meg újra változtatgatni, Jedlik megpróbálta az előbb említett sugárfürt segítségével létrehozni a szükséges mellékzárlatot: Az egyik gömbelektródon »viasszal egy tű állíttatik fel egyenesen, a másik golyó félre Tiajtatik és a földdel összeköttetik. A palaczk szigetre állíttatik és miután külső bori téka a (— földelt —) gömbbel összefoglaltatott egy üvegcsőbe dugott huzal által, belső boritéka a tűs kivezetővel tétetik közlekedésbe. A tű által körülbelül annyi villamosság vezettetik el, a mennyi a palaczkban telítésig felfogható. E szerint a tűből a másik golyóba láthatatlanul folytonosan megy át a villamosság, s ez az oka aztán, hogy a gép villamossága ellenkezőre nem változik. A tű egyrészt gátolja a villamosságnak ellenkezőre változását, másrészt biztosítja a palaczk oldalát az átütés ellen, mi az erősebb gépeknél igen könnyen meg szokott történni.« — A mellékzárlatnak beszabályozhatása végett Jedlik az elért eredményekre támaszkodva végül tűkkel felszerelt gyűrűt alkalmazott az egyik gömelektród helyett; kellő beállítás mellett »a leydeni palaczkot igen erősen lehet megtölteni.« Jedlik elvégezte a Holtz-géppel azokat a kísérleteket is, amikről az irodalomban olvasott. A Poggendorff-Annalen 124., 1865-ös évfolyamában olvasott két függőleges drótelektród között »a drótok közti légnek meg melegedése miatt«, és elektrodinamikus hatás folytán felszálló induktorszikráról: erre elhatározta, hogy »Ezen tüneményt meg kellene kisérteni a közönséges villanyszikrákkal is.« Ugyancsak a »Kutatandó tárgyak« c. íven írta 1868 júliusában: »Influenz villamgép korongját forgásba hozni az által,