Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1937

•27 hogy egyik felől tevőleges, másik felől nemleges villamossággal láttatnak el az úgynevezett Kammok, (— fésűs szívók —) lásd Ph. Carl III. B. V. Heft, Seite 386.« Erről az érdekes kísérletről tehát, amelyben egyik Iloltz-gép mint áramfejlesztő a másikat motorként hajtja, mégpedig ellenkező irányban, mint ahogyan áramot fejlesztene, Jedlik a Carl-féle Repertórium für Physikalisehe Technik c. folyóiratnak 1867-es évfolyamában olvasott először. Külső gerjesztéssel magasfeszültségű villamosságot nagy mennyiségben fejlesztő egyszerű megosztó gépek. Jóvezetőkben a megosztó töltés hatására pillanatnyi késés nélkül jelentkezik a »kötött« és »szabad« villamosság, és ez utóbbi azonnal el is vezethető. Ha tehát a jóvezetőt gyors egymásutánban éri a magasfeszültségű töltés megosztó ereje, már nagyon rövid időközökben is nagymennyiségű töltés halmozódhatik fel a gépen nem úgy, mint a szigetelő korongos gépeken, ahol a korong megvillamozása, közömbösítése hosszabb időt vesz igénybe. A szükséges magasfeszültségű megosztó töltésnek keltésére és állandó magas értéken való tartására azonban, legalább is a technika fejlődése kezdetén, a szigetelő anyagból való forgó korongos gépek alkalmasabbaknak mutatkoztak. Ez az oka annak, hogy a fejlődés első éveiben az volt a törekvés, hogy egy-egv önálló működésű, kisebb méretű sokszorozó gépet, több nagyobb méretű, de csak egyszerű megosztással működő géppel kapcsoljanek össze úgy, hogy az előbbiek fejlesszék a magasfeszültségű megosztó töltést, ez utóbbiak pedig bőven és minél egyenletesebben ontsák a magasfeszültségű villamos áramot. Teljesen egyenletes áramról ez utóbbi esetben nem lehet szó, mert egy jóvezető, osztatlan, forgó fémkoronggal nem lehet a megosztás útján nyert töltést a következő \ illamszedőhöz, szívóhoz úgy odaforgatni, mint a Iíoltz-féle szigetelő koronggal. Maga Töpler is többféle módon egyesített sokszorozó gépet egyszerű »\illambontó« géppel. Jedlik szintén szerkesztett ilyen kettős gépet. Az első feljegyzést a -Holtz-féle villamosgép módosítása« c. lapon találjuk; évszámmal ugyan nincsen megjelölve, de mivel a vászoncsíkos »gát« is ezen a lapon szerepel, 1869 tavaszára tehető. Jedlik lerve a következő: »Egy álló üvegtábla elé, melynek felülete 4 vagy 8 részre osztva s ezen részek egyik felől ónlemezzel födve vannak úgy, hogy váltakozva egy Iíoltz-féle gép által folytonosan tevőleges és felváltva (— minden második —) tagadó állapotban tartassanak, helyeztessék forgó üvegkorong, melynek mindegyik felülete ónlemezzel borítva van úgy, hogy az innenső boríték vége a túlsó l>oríték kezdetével réztű és vékony üveg csőbe foglalt huzal által közlekedjék, a másik két vég pedig a tengelyre erősített elszigeítelt karikákkal közlekedjék...« A vázlat szerint a korong mindkét lapjára széles ónlemezgyűrü volna ragasztva. Ezek a korongnak ugyanazon sugara men-